Kilencévesen is házasodhatnak a lányok

Az iraki parlament elé került törvény egyik eleme kilenc évben szabná meg a lányok házasságkötési korhatárát.

Megtiltanák a feleségeknek, hogy férjük engedélye nélkül elhagyják a házat, a 18 éven felüli nőknél kötelezővé tennék az apai beleegyezést a házassághoz, és a lánygyermek felügyelete a családfő kizárólagos jogává válna – írja a Keletport.hu. Köteleznék a nőket a férjükkel való szexuális együttlétre, amikor a férj erre igényt tart. Meghatároznák az anya számára, milyen körülmények között szoptathatja gyermekét, és rögzítenék a poligámiában (több hitvessel) élő férfiak számára az egyes feleségekkel eltöltendő éjszakák számát.

A törvény – amely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki – semmissé tenné a nők alkotmányban előírt jogait, és a védelmükre eddig tett lépéseket. A Szervezet az Iraki Nők Szabadságáért egyesület mellett az ENSZ is a törvénytervezet visszavonására szólította fel Irakot.

Az 1958-as iraki forradalom óta hatályos törvény megváltoztatása a többségben lévő síita jogtudósok erőfitogtatását jelenti – egyúttal rákényszerítve akaratukat a kisebbségben lévő szunnita rétegre. A kormány szerint a tervezet csak szabályozza a helyi szokásokat az örökösödés, a házasság és a válás terén, de ahogy a szakértő kiemelte, a rendelet újabb feszültséget szülhet a társadalom síita és szunnita vallású lakosai között. A kormány azonban szükségesnek tartja az új jogszabályok bevezetését, mert a mostaniak szembe mennek az isteni kinyilatkoztatás vizsgálatán alapuló jogrendszerrel, a saríával.

Dévényi Kinga az iszlámellenes törvénnyel kapcsolatban elmondta, a saría tudósai minden állami rendeletet, amely nem az iszlám jog értelmezésein alapul, vallásellenesnek tekintenek. De jelenleg az arab országok többségében olyan állami hatáskör van érvényben, amelyben a családjogi törvények (válás, házasságkötés, többnejűség) az iszlám jogon alapulnak.

Az emberi jogi aktivisták által kifogásolt gyermekkor védelme kapcsán Dévényi kiemelte: a hagyományos modellben a lány gyakran tízéves kora előtt átkerült a családhoz, hogy megszokja az új közeget. A két család pedig közösen felügyelt arra, hogy a lány szexuális nagykorúságáig ne történjen törvénytelenség – ezzel védve a gyermek testi és szellemi fejlődésének egészségét. A szakértő hozzátette, ha a törvény társadalmi hatású lesz, erre már nem lesz garancia, hiszen messzire kerülhet a fiatal feleség a családjától. Emellett további védelmet jelent, hogy az apa jogot formál a férj kijelölésére.

A saríaalapú családjogba – állami törvénnyé emelkedése után – számos, nőket védő szabályozás épült be. A házasságkötéskor nőknek adott jelentős értékű jegyajándék visszaszorítja a válást, mert a nagy összegű ajándék másik felét a válás után oda kell adni a volt házastársnak, hogy biztosítsa későbbi megélhetését. A feleség és az egész család eltartása kizárólag a férfire hárul, még ha a nőnek saját vagyona is van. Az iraki törvények továbbá lehetővé teszik a nők számára a bírósági válás kezdeményezését (eltartás hiánya, súlyos testi sértés, vagy ha a házassági szerződésbe a válást belefoglalják) amellett, hogy a férj második házasságába is bele kell egyezniük.

Amint látjuk az iszlám kultúra a maga sajátos – nyugati szemmel sokszor felfoghatatlan – világában igyekszik demokratizálni a nők jogait. A Corvinus egyetem docense felhívta a figyelmet arra, hogy ma már sokkal több lány tanul egyetemeken és az iskolázottság fontos tényező a házasságnál, majd hozzátette, hogy a Szaddám Huszein-rendszer a maga diktatórikussága mellett egyben világi is volt, a mostani azonban igyekszik visszakanyarodni a vallás felé.