Az ukrán parlament alsóházában a jelen lévő 296 képviselő közül 278 szavazta meg a krími törvényhozás feloszlatásáról szóló határozatot, amely összhangban áll az alkotmánybíróság pénteken hozott, a krími népszavazást törvényellenesnek minősítő döntésével. Az alkotmánybíróság pénteken azt is elrendelte, hogy állítsák le minden választási bizottság működését, illetve megtiltotta a krími hatóságoknak a népszavazás lebonyolításának finanszírozását. Mindazonáltal a kijevi döntések dacára a Krím félszigeten minden készen áll a vasárnap tartandó népszavazáshoz. A félsziget székhelyén, Szimferopolban nyugalom uralkodott szombaton, de erős a fegyveres jelenlét az utcákon.
Jelenlegi formájában történő elfogadása esetén a készülő új ukrán nyelvtörvény a mostani helyzethez képest jelentősen szűkítené a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait – mondta Tóth Mihály, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. A jogszabály kidolgozásával kapcsolatban az ukrán parlament volt képviselője az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombati számának nyilatkozva elmondta: meglátása szerint a nyelvtörvénytervezet elveiben és előírásaiban is alkalmatlan a hatályban lévő törvény helyettesítésére, mert alapvetően szűkíti a nyelvi közösségek jogait.
Megjegyezte: az új jogszabály tervezete azt írja elő, hogy amennyiben az ország által ratifikált nemzetközi szerződésben más normák szerepelnek, mint az adott törvényben, akkor a nemzetközi dokumentum hatálya érvényesül. Csakhogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása során Ukrajna olyan szűk vállalásokat tett a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítése terén, hogy ha az kerül alkalmazásra, akkor jelentősen szűkíti a kárpátaljai magyarság évtizedek óta meglévő nyelvi jogait – állapította meg.
Tóth kifejtette, a törvényben foglalt jogok akkor lennének alkalmazhatók, ha egy településen valamely kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri vagy meghaladja a 30 százalékot, azaz a jelenlegihez képest a háromszorosára emelné a kisebbségi nyelvek használatának alsó küszöbét. Ám hiába érnék el a kisebbségi nyelv beszélői ezt az arányt – mutat rá –, a közösség tagjai még nem élhetnének automatikusan a törvényben foglalt jogokkal. Az adott település lakosainak minimum 30 százalékától aláírást kellene gyűjtenie egy kezdeményező bizottságnak, s az aláírásgyűjtés eredményei alapján a kisebbségi nyelv használatára vonatkozó kérést előbb a megyei tanácsnak (közgyűlésnek), majd a parlamentnek is jóvá kellene hagynia, minden egyes település esetében külön-külön – emlékeztetett. Szerinte jelenlegi formájában a jogszabály veszélyeztetné a magyar tannyelvű iskolai oktatást többek között olyan településeken, mint Ungvár, Munkács, Nagyszőlős és Técső.
