A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje március 6-án elvi döntést hozott arról, hogy az autonóm köztársaság Oroszország része lesz, miközben egyre több azonosító jelzés nélküli orosz katonai alakulat érkezett a félsziget területére. A döntés megerősítésére népszavazást rendeltek el, amelyet először május 25-re írtak ki, majd ezt a dátumot előrehozták március 30-ra, később pedig március 16-ra.
Ma helyi idő szerint 8 órától 20 óráig várják az urnákhoz a mintegy 1200 szavazókörben a több mint másfél millió szavazásra jogosultat. (A Krím területén Szevasztopolt nem számítva csaknem 1 millió 535 ezer szavazásra jogosultat regisztráltak, a 340 ezer lakosú Szevasztopol szavazásra jogosultjainak számáról a referendum lebonyolításáért felelős bizottság nem közölt adatokat.) A referendumon két kérdést tesznek fel. Az első: „Támogatja-e, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció jogalanyait megillető jogokkal újból egyesüljön Oroszországgal?” A második: „Támogatja-e a Krími Köztársaság 1992-es alkotmányának helyreállítását és a Krím státusát Ukrajna részeként?” A népszavazás kimenetele aligha kétséges, hiszen a félsziget kétmillió lakosának 60 százaléka vallja orosznak magát. Volodimir Konsztantinov, a krími parlament oroszbarát elnöke hétfőn úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást.
Az új kijevi vezetés és a nemzetközi közösség törvénytelennek tartja a referendumot, és nem fogadja el annak eredményét. John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön közölte: az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyon komoly lépések sorozatával fog válaszolni Oroszországnak, ha az Ukrajnához tartozó Krímben megtartják a félsziget elszakadásáról szóló népszavazást.
