Martonyi aláírná a társulási szerződést Kijevvel

Ha a ruszinok felvetik, a külügyér elgondolkodna a kárpátaljai autonómiáról. Az orosz flotta lezárta a kijáratot az ukrán hadihajók elől, de tagadja az ultimátumot.

Martonyi értékelése szerint a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak. Az uniós miniszterek elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Kilátásba helyezték, hogy ha az orosz fél nem „deeszkalálja” a helyzetet – vagyis nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget –, az unió a kétoldalú viszonyra nézve következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat, valamint „fontolóra vesz további célzott intézkedéseket”.

Ami az EU–ukrán társulási szerződést illeti, arról a miniszterek közös állásfoglalása úgy fogalmaz, hogy az unió „újra megerősíti” a szerződés aláírására vonatkozó ajánlatát, és hogy ez a társulási viszony „nem jelenti az EU és Ukrajna közötti együttműködés végcélját”.

Martonyi János ezzel kapcsolatban elmondta: a visegrádi négyek – Magyarország mellett Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia –, amelyek közös külügyminiszteri látogatást tettek a minap Ukrajnában, egyik legfontosabb közlendőjükként azt hangsúlyozták EU-beli partnereiknek, hogy sürgetően szükséges a társulási szerződés aláírása. Erről nem kell uniós szinten újabb döntést hozni, és késlekedés nélkül el lehet kezdeni az aláírás technikai előkészítését – vélekedett.

A magyar külügyminiszter emellett a V4-ek közös álláspontjának fontos elemeként kiemelte, hogy Ukrajna új kormányát legitimnek kell tekinteni – és ezt az ellenzékbe vonult Régiók Pártjának parlamenti frakcióvezetője is elismeri –, valamint hogy nagyon gyorsan össze kell állítani az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi csomagot.

Kárpátaljai benyomásairól szólva Martonyi egyebek közt elmondta, hogy a kárpátaljai autonómia gondolata kizárólag Magyarországon merül fel, Kárpátalján senki nem beszél róla. Megjegyezte, ha a ruszinok felvetnék ennek az autonómiának a gondolatát, akkor el kellene majd gondolkodni azon, hogy az jó dolog lenne-e a térség lakosságának mindössze 12 százalékát kitevő magyaroknak. A magyar érdek az – hangsúlyozta a miniszter –, hogy ne alakuljon ki ruszin–ukrán konfliktus.

Martonyi szerint felelőtlen dolog, ha Magyarországról vetik fel a kárpátaljai autonómia gondolatát vagy a föderalizmust. „Ne vigyék mások bőrét a vásárra” – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: ha a kárpátaljai magyar közösség saját maga úgy döntene, hogy igényt fogalmaz meg egy Tisza-melléki járás kialakítására, akkor azt az anyaország támogatná.

A miniszter szintén beszámolt arról: amikor Beregszász városvezetése szóvá tette neki a kinevezett kormányzó mint megfelelő intézkedésekre feljogosított hivatali elöljáró hiányát, akkor magyar részről ezt jelezték Kijevbe. Ott pedig ennek nyomán kormányzót neveztek ki, mégpedig olyan embert, akinek van magyar kötődése is.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő hétfői, kijevi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem írja alá a kisebbségi nyelvtörvény eltörléséről hozott parlamenti határozatot.

Elmondta, hogy a parlament kedden munkacsoportot hoz létre. Hangsúlyozta, hogy a testület egy olyan új nyelvtörvénytervezetet dolgoz ki, amely lehetőséget teremt minden Ukrajnában használatos nyelv fejlődésére.
Hangsúlyozta, hogy semmilyen megkülönböztetés nem lesz nyelvi, nemzetiségi, vallási és felekezeti hovatartozás szerint Ukrajnában „A demokratikus vezetés ezt mindenki számára garantálja” – szögezte le.

Turcsinov a krími helyzetre rátérve továbbra is feszültnek minősítette azt. Szavai szerint egyre nő az orosz katonai jelenlét a dél-ukrajnai félszigeten. Rámutatott arra, hogy az orosz fekete-tengeri flotta Szevasztopolban elzárta a tengeri kijáratot az ukrán hadihajók elől.

Kiemelte, hogy Ukrajna nem pusztán erkölcsi támogatást, hanem valódi segítséget vár a világ nagyhatalmaitól a Krímben kialakult helyzet megoldásában. Hozzáfűzte, hogy reményei szerint ezt meg is kapja Ukrajna.

Felszólította Oroszország vezetését, hogy hagyjon fel a „provokációkkal, az erőszakkal és a kalózkodással”. Figyelmeztetett, hogy ezek bűncselekmények, amelyekért az orosz vezetőknek majd felelniük kell.

Korábban olyan hírek röppentek fel, hogy Oroszország ultimátumot intézett a krími ukrán haderőnek, megadásra szólítva fel azt. Az ultimátumot Alekszandr Vitko, a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka adta. Kedden reggel 5 órai – közép-európai idő szerint hajnal 4 órai – határidőt szabott a megadásra. A fekete-tengeri orosz flotta szerint nincs szó ultimátumról.

Oroszország „a történelem rossz oldalán áll” és ukrajnai akcióival megsérti a nemzetközi jogot – jelentette ki hétfőn Barack Obama amerikai elnök.

Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok diplomáciai és gazdasági lépéseket mérlegel Oroszország elszigetelésére. Sürgette, hogy a kongresszus mihamarabb dolgozzon ki egy segélycsomagot Ukrajna számára. Szavai szerint az ukrajnai katonai akciók folytatása „költséges ügy lesz” Oroszország számára.

Lengyelország kérésére a NATO-főtitkár ismét összehívta a szervezet legfőbb döntéshozó testületét – közölte hétfőn este az észak-atlanti szövetség. Varsó a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva kérte a tagállamok nagyköveteinek összehívását, amely azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam egyeztetéseket kérjen a többi szövetségessel, ha fenyegetve érzi területi integritását, politikai függetlenségét, vagy biztonságát.

„Az Ukrajnában és környékén zajló fejlemények fenyegetést jelenthetnek a szomszédos szövetséges országokra, és közvetlen és komoly következményekkel lehetnek az euroatlanti térség stabilitására és biztonságára” – írja közleményében a NATO.

A testület 48 órán belül másodszor ül majd össze kedden délelőtt. Vasárnapi ülésükön a szövetségesek arra a megállapításra jutottak, hogy az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot, egyúttal elítélték az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.

Azt az ülést Anders Fogh Rasmussen saját jogon hívta össze, nem valamelyik tagország kérésére a negyedik cikk alapján.

Orosz fegyveresek érkeztek kompon Kercsbe, és hatalmukba kerítették a határőrség állomáshelyét – közölte hétfő este az ukrán határőrség szóvivője. A jelentés szerint előbb két mikrobusz érkezett fegyveresekkel a kompon, és áttört a határátkelőhelyen. Később egy másik komppal már három teherautónyi fegyveres jutott be a Krím félszigetre. Ők elfoglalták a határőrség létesítményét. A kompkikötőt már előzőleg ellenőrzésük alá vonták oroszbarát katonák. A határőrség állítása szerint a második komp útját az fekete-tengeri orosz flotta hajói fedezték.

A szlovák kormány a nemzetközi jog megsértésének tartja egy idegen hadsereg felhatalmazás nélküli beavatkozását egy független állam területén – jelentette ki Robert Fico a szlovák kormány biztonsági tanácsának rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón hétfőn éjjel. A pozsonyi kormány biztonsági tanácsa közvetlenül azt követően ült össze hétfőn este, hogy Miroslav Lajcák külügyminiszter visszatért az ukrán helyzetnek szentelt brüsszeli uniós külügyminiszteri találkozóról.

Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában – jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői tanácskozásán. Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának „törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, hogy „Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”. Janukovics a nyilatkozat szerint „a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást.