Moszkva: Elfogult az ENSZ-jelentés

Az oroszok szerint előítéletes a főtitkár-helyettes értékelése; közben Amerika, a NATO és az EU is szankciókat vezet be a krími eseményekben érintett vezetőkkel szemben.

A kijevi kormány teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország által az ukrán válság megoldására tett javaslatokat hétfőn, nem sokkal azok közzététele után. „Az orosz külügyminisztérium nyilatkozata ultimátumnak tűnik. Az abban lefektetett álláspont teljességgel elfogadhatatlan az ukrán fél számára” – közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Ukrajna ehelyett azt tervezi, hogy beutazási tilalommal és vagyonelkobzással járó szankciókat rendel el magas rangú oroszországi tisztségviselőkkel szemben, mondta Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter, hozzátéve: a büntetés főleg azokat sújtaná, akik „aktív szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszióban”; személyeket azonban nem említett.

Eközben vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást rendelt el hét orosz politikus és két krími szakadár, valamint két volt ukrán tisztségviselő ellen Barack Obama amerikai elnök; a szankciókkal sújtott személyek között van Vlagyimir Putyin orosz elnök több tanácsadója, orosz és krími vezető politikusok.

Hasonló szankciókról döntöttek ma az Európai Unió külügyminiszterei is, akik szintén büntetőintézkedésekkel éltek huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezetővel szemben, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért.

Az EU határozottan elítéli a referendum megrendezését, és nem ismeri el annak kimenetelét – nyilatkozták, hozzátéve: „még mindig van idő a jelenlegi fejlemények visszafordítására, fennáll a lehetőség a negatív spirál elkerülésére”. A nyilatkozatban felszólították Oroszországot a feszült helyzet enyhítésére, és minden katonai tevékenység beszüntetésére Ukrajnában.

A nap folyamán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyalt Brüsszelben Andrii Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója; a megbeszélés után újságíróknak azt mondta, nagyon aggasztja a kijevi kormányzatot az ukrán–orosz határtérségben tapasztalható nagy arányú orosz csapatösszevonás, ugyanakkor „nem ülnek fel a provokációnak”. Időközben az eszkalálódó krími helyzetre válaszul a térségben erőteljesen mozgolódni kezdtek a NATO egységei is, több, Ukrajnával szomszédos országba megérkeztek a szövetség csapatai.

Németország viszont nem elégedne meg az orosz és ukrán vezetők elleni uniós szankciókkal, hanem továbbra is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő küldetésének bővítését sürgeti. A német külügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétes krími népszavazás még „nem a történet vége”, ezért olyan szankciókat kellett hozni, amelyek nem zárják el a „politikai rendezés felé tartó utat”.

Európa posztszovjet felében általános az elutasítás a krími népszavazással kapcsolatban: a cseh köztársasági elnök szerint érvénytelen a referendum, de Kijevnek nem erővel, hanem a félsziget autonómiájának erősítésével kéne válaszolnia a kialakult helyzetre; szintén érvénytelennek tartják a népszavazást a balti államok és Szlovákia, és aggályait fejezte ki Törökország is.

A legfontosabb elkerülni azt, hogy orosz katonai egységek fegyveres összeütközésbe kerüljenek ukrán egységekkel Ukrajna területén – emelte ki a német külügyminiszter, megjegyezve, nagy szerencse, hogy ez eddig nem történt meg. A kiutat a válságból egy, az eddiginél jóval nagyobb létszámú EBESZ-misszió elindítása jelentheti.

A krími hatalom feloszlatja az ukrán hadsereg összes krími katonai alakulatát, az ukrán hadsereg ugyanakkor negyvenezer tartalékost hív be a helyzetre való tekintettel.

Kárpátalján közben megkezdődött az önkéntesek kiképzése, őket a kézifegyverek használatára oktatják. Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, az újdonsült krími hatalom pedig hivatalos fizetőeszközzé tette a rubelt. A krími helyzet előzményeiért kattintson ide!