„Csodálkozással és értetlenséggel” fogadták Moszkvában Ivan Simonovic múlt pénteken Kijevben tett megállapításait – közölte az orosz külügyminisztérium hétfőn. Úgy tartják, hogy Simonovic durván megsértette az ENSZ tisztségviselőire vonatkozó alapelveket, a semlegesség, a függetlenség és a lelkiismeretesség követelményét.
Az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese aggasztónak nevezte a Krím lakosságának 12 százalékát kitevő muszlim vallású kisebbség helyzetét. Kijelentette, e kisebbség nyugtalan amiatt, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet a vasárnapi népszavazás nyomán Oroszországhoz csatolják.
Az Ukrajnában tényfeltáró körúton járó Simonovicot a krími hatóságok nem engedték be a félszigetre, az ENSZ magas rangú tisztségviselője közölte, hogy más tanúvallomások alapján azonban képet tudott alkotni a Krímben kialakult helyzetről; találkozott elüldözött krími tatárokkal és a Krímben megvert újságírókkal is; találkozott az orosz kisebbséget sújtó jogsértésekkel is, de szerinte ez annak a számlájára is írható, hogy ők a korábbi oroszbarát vezetést támogatták Kijevben.
Közben kisebb számban valóban érkeztek menekültek az ukrajnai Lembergbe a Krím félszigetről és Délkelet-Ukrajnából; a helyi hatóságok eddig mintegy nyolcszáz embert helyeztek el.
Moszkvában sérelmezik, és azt fogalmazták meg a külügyi közleményben, hogy az ENSZ magas rangú tisztségviselője „jobbnak tartotta, hogy ne vegye észre a gyilkosságokat, a tömeges leszámolásokat, a kínzásokat, az emberrablásokat, az újságírók és jogvédők megtámadását, a politikai hátterű bebörtönzéseket, a nyilvánvalóan rasszista, orosz- és zsidóellenes indokkal elkövetett, hallatlan incidenseket, amelyek a Kijevben hatalomra jutott személyek utasítására vagy hallgatólagos hozzájárulása mellett történnek.”
Ezzel szemben Moszkva megtette a saját javaslatát az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének elismerésével és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével. Moszkva ezért cserébe azt kéri, hogy Kijev ismerje el a krími népszavazás eredményét – mint ismert, a lakosság 93 százaléka szavazott arra, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozzon. Továbbá létrehoznának egy „Ukrajnát Támogató Csoportot”, amelynek hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt rendezési megállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.