Motoros emberrablók és elkergetett diplomata a Krímben

Távoznia kellett az ENSZ-megbízottnak, kiszabadult az elrabolt ukrán tábornok.

James Mates beszámolója szerint a kávéházat oroszbarát tüntetők vették körül. Amikor a küldött végül beleegyezett, hogy véget vet a megbízásának, a repülőtérre tartó egyik autóhoz kísérték a tömegen keresztül. A csődület tagjai eközben azt skandálták, hogy: „Putyin! Putyin!”. A Reuters brit hírügynökség ezzel párhuzamosan arról tájékoztatott, hogy mintegy száz oroszbarát demonstráló vonult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek központja elé és próbálta meg eltorlaszolni az épületet.

Néhány perccel később Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője azt írta a Facebook közösségi portálon, hogy hasonló a helyzet Feodoszijában és Bahcsiszarajban is. Timcsuk szerint az orosz katonát szerte a Krímben feloldják az ukrán laktanyák blokádját. „Az orosz katonák beülnek járműveikbe, és távoznak az ukrán laktanyák közeléből” – közölte Timcsuk. Szerinte egyes értesülések szerint távozásuk „megszállók orosz egységek rotációjával” magyarázható. Hozzátette, hogy jelenleg ellenőrzik ezeknek a híreknek a hitelességét.

Az emberrablókkal folytatott sikeres tárgyalások után kiszabadult szerda este a néhány órával korábban foglyul ejtett Mihajlo Koval határőrtábornok – közölte az ukrán állami határszolgálat sajtóosztálya. A nyomozást végzőknek forró nyomon sikerült megállapítaniuk a vezérezredes hollétét. „A magas rangú tiszt, aki jelenleg az ukrán határőrségnek a Krími Autonóm Köztársaságban kialakult helyzettel foglalkozó operatív csoportját vezeti, folytatja munkáját” – áll az ukrán határőrség közleményében. Mihajlo Kovalt szerda délután rabolta el körülbelül negyven támadó – zömében motorosok – a jaltai határátkelő közelében; az ismeretlenek elszakították a tábornokot az őt kísérő tisztektől, egy terepjáróba ültették, és elhajtottak vele.

Mindeközben szerdán Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára bejelentette, hogy felfüggesztik annak az első közös NATO–orosz missziónak a tervezését, amely a szíriai vegyi fegyverek semlegesítését végző amerikai hadihajó védelmét szolgálná. Ez azonban – hangsúlyozta – nem hátráltatja a szóban forgó vegyi fegyverek megsemmisítését, csupán azt jelenti, hogy az oroszok nem vesznek majd részt az amerikai hajó védelmében. Az atlanti szövetség azt is elhatározta, hogy mostantól nem tartanak szakértői szintű egyeztetéseket az oroszokkal sem katonai, sem civil munkacsoportok keretében.

A NATO amellett, hogy most számos közös programot felfüggeszt, felülvizsgálja az összes Oroszországgal közös programját. Hogy ezeknek a programoknak mi lehet a jövője, arról majd a NATO-országok külügyminiszterei április elején határoznak. „Ezeknek a lépéseknek világos az üzenetük: Oroszország magatartása következményeket von maga után” – hangsúlyozta Rasmussen azon a sajtótájékoztatón, amelyet a 28 NATO-ország, valamint Oroszország NATO-nagykövetének a részvételével megrendezett tanácsülés után tartott. Rasmussen ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyköveti szintű egyeztetés fórumát továbbra is életben tartják, ezt a kommunikációs csatornát nem akarják megszüntetni.

A főtitkár kitért arra is, hogy az atlanti szövetség támogatásáról biztosítja az ukrajnai demokratikus reformokat. Kilátásba helyezte a NATO részéről, hogy fokozni fogják az együttműködést az ukrán polgári és katonai vezetéssel, több közös kiképzést és gyakorlatozást fognak végrehajtani, hozzásegítik Ukrajnát katonai képességeinek növeléséhez.

Arra az újságírói felvetésre, hogy Kijevben az ukrán NATO-tagságot célzó törvényjavaslatot terjesztettek elő, Rasmussen kijelentette: továbbra is érvényes az a 2008-ban megfogalmazott NATO-álláspont, hogy Ukrajna – miként egyébként Grúzia is – az atlanti szövetség tagja lesz, amint teljesíti a tagsági kritériumokat. Időközben azonban Ukrajna úgy döntött, hogy katonai szövetségeken kívüli politikát kíván követni – emlékeztetett a NATO-főtitkár, hozzátéve, hogy a NATO ezt teljes mértékben tiszteletben tartja. Rasmussen megállapította, hogy a szövetség így is nagyon jól együtt tud működni Ukrajnával. Szerinte kizárólag az ukránokon múlik, hogy ezt a kapcsolatot tovább akarják-e fejleszteni.

Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter a nap folyamán Párizsban tárgyaltak, ahol – Lavrov közlése szerint – a politikusok egyetértettek abban, hogy segíteni kell az ukránokat a február 21-én Kijevben aláírt válságrendezési megállapodás teljesítésében. Lavrov szerint John Kerry elismerte, hogy meg kell teremteni a párbeszédhez szükséges légkört, és hogy „a fenyegetések és ultimátumok közepette nagyon nehéz azokkal a becsületes megállapodásokkal foglalkozni”, amelyek később segítenek az ukrán népnek megszilárdítani a helyzetet.

Az Egyesült Államok cáfolta Lavrov állítását, szerintük nem született megállapodás Oroszországgal az ukrajnai válság rendezéséről. „Nem született semmilyen megállapodás ezen az egyeztetésen és nem is lesz soha az ukrán kormány közvetlen bevonása nélkül” – mondta egy amerikai diplomáciai forrás.

Az amerikai és a brit diplomácia egész nap megpróbált nyomás gyakorolni Lavrovra, hogy közvetlenül egyeztessen ukrán kollégájával. Mivel erre már délután sem volt hajlandó, Descsica először bejelentette, hogy elutazik, de aztán mégis Párizsban maradt.

Lavrov a nyilatkozat után azonnal a francia külügyminisztériumba sietett, ahol a kijevi megállapodást aláíró francia, lengyel és a német kollégái várták őt egyeztetésre, ugyanakkor ukrán kollégájával nem volt hajlandó egy tárgyalóasztalhoz ülni, és távozott szerda este a francia külügyminisztérium épületéből. „Megállapodtunk abban, hogy a következő napokban folytatjuk a tárgyalásokat arról, hogyan lehet rendezni a helyzetet és megoldást találni a válságra” – mondta távozóban az orosz diplomácia vezetője nyugati kollégáival folytatott megbeszéléseiről.

Lavrov távozása után az ukrán válság megoldása érdekében folytatódtak az egyeztetések Laurent Fabius francia külügyminiszter hivatalában Frank-Walter Steinmeier német és William Hague brit külügyérrel, valamint Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével és John Kerryvel, akikhez csatlakozott Andrij Descsica ideiglenes ukrán külügyminiszter is.

Az ukrán külügyminisztérium – Oroszországnak arra a tervére reagálva, hogy egyszerűsített eljárásban ad orosz állampolgárságot orosz anyanyelvű külföldieknek, ha azok lemondanak eredeti állampolgárságukról – szerdán közölte, hogy nem veszítik el ukrán állampolgárságukat Ukrajnának azok a lakói, akik felveszik az orosz állampolgárságot.

A külügyi tárca nyilatkozata megállapítja: az ukrán állampolgárság csak akkor szűnik meg, ha az illető lemond róla vagy elveszíti az ukrán törvények vagy az Ukrajna által aláírt nemzetközi megállapodások alapján. A közlemény szerint az állampolgárságról való lemondást maga az állampolgár kezdeményezi, az állampolgársági törvény 118. cikkelyének megfelelően, míg elveszítését a törvény által erre felhatalmazott szervek indítványozzák, mégpedig az említett törvény 19. cikkelye alapján. A külügyi tárca ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Ukrajna és az Orosz Föderáció között nincs semmilyen megállapodás, amely az állampolgárság kérdését érintené. Vagyis Ukrajna állampolgárságra vonatkozó törvényei nem szabályozzák az ukrán állampolgárságról való lemondással kapcsolatos eljárást, így abban az esetben, ha Ukrajna állampolgára más ország állampolgárságát veszi fel, az nem jelent jogalapot ukrán állampolgárságának a megszüntetésére – áll a közleményben.