Nem csitul a vihar a Krím körül

Aláírták a társulási szerződést Ukrajnával Brüsszelben, és újabb szankciókat hoztak Moszkva ellen; hamarosan jöhetnek a NATO-hadgyakorlatok Kelet-Európában is.

Ukrajna alkotmányába és a népszavazásra vonatkozó nemzetközi demokratikus normákba ütközik a Krím félsziget hovatartozásáról múlt vasárnap megrendezett referendum – jelentette ki pénteken kiadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete a jelentésben leszögezi: az ukrán alkotmány világosan kiemeli, hogy Ukrajna szuverenitása egész területére kiterjed, és hogy az ország határai „oszthatatlanok és sérthetetlenek", így bármely részének elszakításáról szóló helyi vagy regionális népszavazás nem egyeztethető össze az alkotmánnyal – fejti ki a jelentés, amely a népszavazás körülményeit is aggályosnak tartja.

Ugyanakkor Moszkvában a parlament felsőháza is jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról szóló megállapodást és az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. Ez utóbbit Putyin nem sokkal később aláírta.

Kiterjesztette Oroszország elleni szankcióit brüsszeli csúcstalálkozóján az Európai Unió: az ukrán válságban játszott szerepe miatt vagyonbefagyasztással és vízumtilalommal sújtott személyek listája újabb vezető orosz politikusokkal bővült, köztük Putyin helyettesével.

A csúcson az uniós országok vezetői és Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök aláírták az EU–ukrán társulási megállapodás politikai részét is. „Az Európai Unió az új Ukrajna oldalán áll” – mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Jacenyuk pedig kijelentette: nem érdekli, mit gondol Oroszország a társulási szerződésről.

Ugyanakkor Angela Merkel német kancellár a csúcson közölte: az Európai Bizottságot Oroszország elleni széles körű gazdasági szankciók kidolgozására kérték, arra az esetre, ha tovább mélyülne az ukrajnai válság.

Orbán Viktor kormányfő a csúcsot követő sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan demokratikus Ukrajnát akar, amely elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan.

Kitért arra: Magyarország nem írta volna alá Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt.

A kormányfő azt is elmondta, hogy az Oroszországgal szembeni intézkedések terén az unió nem lépett túl az előzetesen kijelölt második fázison, vagyis nem tért át a messzemenő hatással járó gazdasági szankciókra.

A nemzeti kisebbségek védelme mellett tört lándzsát a cseh miniszterelnök is, aki kijelentette: az új ukrán kormánynak érzékeny kisebbségpolitikát kell folytatnia, hogy megakadályozza az ország nemzetiségi alapon történő szétszakadását. Bohuslav Sobotka így bírálta a 2012-es nyelvtörvény eltörlését, és arra is figyelmeztetett, hogy egyre több a szélsőséges nacionalista megnyilvánulás.

Németország és Franciaország eközben pénteken felfüggesztette katonai együttműködésének nagy részét Oroszországgal. A varsói amerikai nagykövet pedig arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hadgyakorlatra készül Lengyelországban, amelyen részt vesz Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és a balti köztársaságok is. Közülük Románia és Lengyelország védelmi miniszterei közölték: az új katonai-politikai helyzet kialakulása miatt erősebb NATO-jelenlétet szeretnének látni az országukban.

Oroszország mostani retorikája és jelenlegi magatartása megkérdőjelezi a NATO-val való együttműködésének az alapjait, holott az atlanti szövetség nem ellenfelet, hanem partnert akar látni az orosz félben – mondta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, hangsúlyozva: az ukrajnai orosz katonai fellépés láttán senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az atlanti szövetség mindenfajta fenyegetés ellen megvédi tagországait. A főtitkár utalt arra, hogy a balti államokban, Lengyelországban és Romániában máris megerősítették az amerikai katonai jelenlétet.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén Putyin kifejtette, hogy egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre. Később azonban a külügyminisztérium kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba Washingtonnal szemben. Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő kijelentette: az Egyesült Államok által csütörtökön a Krím félsziget Oroszországgal történt egyesítése miatt elrendelt szankciók szomorúságot és sajnálatot váltottak ki Moszkvában.

Ugyanezen az ülésen Dmitrij Medvegyev kormányfő az Ukrajnának szállítandó orosz gáz árának csökkentéséről 2010-ben kötött orosz–ukrán egyezmények felmondását javasolta. A megállapodásokban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev beleegyezett, hogy az orosz fekete-tengeri flotta 2042-ig az azóta Oroszországhoz csatolt Krímben maradjon.

Medvegyev azzal indokolta javaslatát, hogy Ukrajna 11 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak. Putyin arra adott utasítást, hogy a kormány elemezze a helyzetet, majd terjessze be elképzelését az összeg visszakövetelésével kapcsolatban.

Eközben az ENSZ főtitkára pénteken arra sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy kezdjenek tárgyalni egymással, még mielőtt a válság „elszabadulna”, és a térségen túlra terjedne. Ban Ki Mun Kijevben szorgalmazta ezt azután, hogy találkozott Olekszandr Turcsinovval, Ukrajna ügyvezető elnökével. „Az most a legfontosabb, hogy az ukrán és orosz fél leüljön egymással közvetlenül tárgyalni” – mondta az ENSZ főtitkára.