Nyugati elismerés az új magyar választási rendszernek

Henry Stanek uniós tanácsadó szerint friss levegőt hoz a magyar politikai életbe az új választási rendszer.

Jogos-e a nyugati média bírálata, amivel az új magyar választási rendszert illeti? – tette fel a kérdést Henry Stanek független, uniós ügyekkel foglalkozó tanácsadó az Epoch Times oldalán megjelenő írásában. Szerinte Magyarország új választási törvénye drámaian átalakította a játékteret. Európában többen azzal érveltek ellene, hogy a változtatás Orbán pártjának javát szolgálja.

Stanek ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a korábbi választási rendszer az egyik legbonyolultabb volt a világon. A tízmillió lakosú országnak aránytalanul nagy parlamentje volt a 386 fővel. A hasonló népességű Cseh Köztársaságban eközben 200 fős parlament működik. A kisebbségi csoportok és a független jelöltek arra kényszerültek, hogy lépjenek szövetségre valamelyik nagy párttal. Túl sok választási kerület volt, melyek olyan mértékben aránytalanul voltak felosztva, hogy az Alkotmánybíróság 2005-ben alkotmányellenesnek nyilvánította az akkori szabályozást.

A szakember szerint az új választási rendszer figyelembe veszi ezeket a problémákat. A régebbi bonyolult szisztéma helyébe egy egyfordulós rendszer lépett. Mint Németországban, a szavazóknak két voksuk van: szavaznak az egyéni választókerületi jelöltre és az országos listára. Arányosabb a kerületek elosztása, amely révén 199 tagja lesz a parlamentnek. Emellett a képviselőknek fel kell adniuk minden olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a politikusi tevékenységükkel. Ez drákói változást jelent néhány európai rendszerhez képest. Eközben Franciaországban a képviselők 60 százaléka más politikai hivatalt is visz – olvasható a szakember elemzésében.

Stanek kitér a kampányfinanszírozásra is. Az amerikai rendszerrel ellentétben Magyarországon minden párt egyenlő mennyiségű állami pénzt kap, és nem fogadhatnak el pénzt cégektől, civil szervezetektől és alapítványoktól. Csak egyéni adományokat lehet elfogadni. Ezen kívül a közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatóknak egyenlő sugárzási időt kell biztosítani minden fél számára. Az új rendszer friss levegőt hoz a magyar politikai életbe, jobb helyzetbe hozza a kisebbségi csoportokat és a független jelölteket. A szakember arra számít, hogy az ilyen feltételek mellett létrejövő új parlament legitimebb lesz, és a képviselőválasztás átláthatóbbá válik.

Az új választási rendszer növeli az esélyét, hogy stabil többség jöjjön létre, miközben biztosítja a képviseletet a vesztes pártok számára, amelyek ösztönözve vannak arra, hogy lépjenek koalícióra. A törvény általában kedvez a többségnek, de nem olyan mint a brit rendszer, amely kizárja a kis pártokat.

A Fidesz a közvélemény-kutatási adatok szerint 50 százalékon áll a szavazók körében, messze megelőzve a baloldali ellenzéki koalíciót, az új választási rendszer várhatóan alig fogja befolyásolni az áprilisi választások kimenetelét. Ebből a szempontból nézve téves az az elgondolás, miszerint a Fidesz politikája arra irányul, hogy hatalmon maradjon.

Stanek összegzése szerint ha az új rendszer nem is tökéletes, de egy lépés a jó irányba.

Az elkövetkezendő hónapokban rengeteg szó fog esni az új magyar választási rendszerről. A következő cikkben néhány ezer karaktert felhasználva tesz kísérletet a Századvég Intézet annak bemutatására, hogy a választási rendszerrel kapcsolatban megszülető különböző elemzésekre hogyan érdemes tekintenünk. Olvassa el a Századvég Intézet elemzését>>>