Rasmussen leszögezte, hogy a NATO alapvető feladata továbbra is a tagállamok kollektív védelme.
„Töretlen az az elkötelezettségünk, hogy megvédjük szövetségeseinket, és ugyanakkor szilárdan támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – szögezte le közleményében Rasmussen.
A főtitkár üdvözölte az Ukrajnával szembeni „felelőtlen és törvénytelen” orosz katonai akciók nyomán tett amerikai lépéseket.
A szeptember elején tartandó walesi NATO-csúcstalálkozóra való felkészülés során „felülvizsgáljuk Oroszországgal való kapcsolataink életképességét, és megerősítjük együttműködésünket partnereinkkel, beleértve Ukrajnát is” – fogalmazott az atlanti szövetség főtitkára.
Oana Lungescu NATO-szóvivő közlése szerint Rasmussen és Obama áttekintette, milyen további lépéseket tehet a NATO a Krím félsziget orosz bekebelezése nyomán. Ezen lépések közül Lungescu kiemelte a védelmi tervek átdolgozását, az új helyzethez való hozzáigazítását, a katonai gyakorlatok számának, nagyságának kibővítését, valamint az erők átcsoportosítását.
Ha Oroszország nem változtat irányvonalán, akkor azzal csak tovább növeli elszigeteltségét, és az ellene hozott szankciók súlyosbodni fognak – jelentette ki Barack Obama szerdán Brüsszelben.
Obama ezt követően sok száz fős hallgatóság előtt beszédet mondott a brüsszeli Bozar művészeti-kulturális központ koncerttermében. Ebben a Krím félsziget kapcsán kijelentette: ha a Nyugat egységet mutat, az oroszok idővel felismerik, hogy puszta nyers erővel nem érnek el eredményt, „nem tesznek szert az áhított biztonságra, prosperitásra és jogállásra".
Egyúttal úgy értékelte az előállt helyzetet, hogy az ukrajnai válság nem jelenti újabb hidegháború kezdetét. Megjegyezte: amellett, hogy érdemi nyomást gyakorolnak Oroszországra, mindig nyitva kell tartani az ajtót a diplomácia számára is.
Oroszország magatartása – mondta Obama – megkérdőjelezi a néhány héttel ezelőtt még magától értetődőnek tekintett igazságokat, azt, hogy a nemzetközi jognak van jelentősége, hogy a határokat nem lehet átrajzolni, és hogy a népek dönthetnek a saját jövőjükről.
Bár a Nyugatot közvetlenül nem érintette az oroszok krími behatolása, a közömbösség „annak a tanulságnak a figyelmen kívül hagyását jelentené, amely e kontinens temetőiben szűrhető le" – fogalmazott az amerikai elnök, aki szerdai belgiumi látogatásának első programpontjaként az első világháborús amerikai hősi halottak végső nyughelyén, a nyugat-flandriai Waregem temetőjében helyezte el a kegyelet koszorúját.
Az Egyesült Államok és a NATO nem keresi a konfliktust Oroszországgal, de a transzatlanti katonai szövetség teljesíti „egy mindenkiért" kötelezettségét, megvédi a tagországok szuverenitását – hangoztatta Obama.
