Óriási pofonba szaladhat bele Fico

Az elnökválasztás egyben főpróbája lesz a májusi európai parlamenti választásoknak is.

Egy héttel a szlovákiai elnökválasztás előtt a felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy Robert Fico, a kormánypárti Smer jelöltje egyáltalán nem számíthat sima győzelemre, sőt könnyen lehet, hogy vereséget szenved majd a március 29-ei második fordulóban. A Median közvélemény-kutató felmérése szerint Fico a szavazatok 35,8 százalékával kerülne a második fordulóba. Ott Andrej Kiskával mérné össze erejét, akire a válaszadók 32,6 százaléka voksolna.

A Polis némileg más eredményt hozott nyilvánosságra, mivel szerintük a megkérdezettek 38,8 százaléka a kormányfőre, míg Kiska támogatottsága 23 százalékra nőtt februárban. A harmadik helyen Milan Knazko és Radoslav Procházka osztozna, mindketten 9,5 százalékot szereznének. A Népi Platform pártjai által támogatott Pavol Hrusovskyra a megkérdezettek 6,8 százaléka szavazna, míg Bárdos Gyulára, a Magyar Közösség Pártja jelöltjére 4,3 százalék adná voksát.

A számok egyértelműen azt mutatják, hogy Ficónak nem sok tartaléka marad a második fordulóra, így számára csak akkor lenne esély a sikerre, hogyha az első fordulóban a kisebb támogatottságú elnökjelöltekre voksolók március 29-én nagy számban járulnának az urnákhoz, és Kiskára voksolnának. Azonban a 2009-es elnökválasztás idején, amikor Ivan Gasparovic csupán nyolc százalékponttal verte Iveta Radicovát, sokan arra számítottak, hogy a kiesett jelöltek szavazatai az utóbbi politikus mellett landolnak, de ezzel szemben Gasparovic növelni tudta a második körben az előnyét.

Öllös László politológus is úgy látja, Fico korántsem lehet biztos győzelmében, ahogy Kiska sem borítékolhatja a második helyet. „A közvélemény-kutatások alapján állítható: ha olyan jelölt jut be a második fordulóba, akire az összes többi jelölt választói hajlandóak szavazni, akkor Fico verhetővé válik. Matematikailag kijön, hogy ha összeadjuk az ellenzéki jelöltek támogatottságát, akkor az valamivel meghaladja Ficoét. Kiskával kapcsolatban maradjunk annyiban, hogy a felmérések mutatnak valamit, de tévedhetnek is. „Nagyon fontos a kampányidőszak vége, tehát ne becsüljük alá a kampányt, hiszen sok még a bizonytalan választópolgár.”

A mostani jelöltek között egyébként volt már egy vita, ahol Fico többek között arról beszélt, az elnöknek olyan vezérnek kell lennie, aki képes együttműködni a kormánnyal és a parlamenttel. Képes kialakítani egy olyan triót, amely szavatolja majd Szlovákia stabilitását. Azt is állította: nagyon aggódik nemcsak a szlovákiai politikai színtér, hanem az összeurópai színtér alakulása miatt is – mi minden történhet a különféle csöppet sem szokványos, szélsőséges erők színre lépése során.

Kiska arra figyelmeztetett, hogy az elnök egyedül képtelen megváltoztatni a társadalmat. Őt felháborítják a társadalomban folyó események – az, ahogy a szokványos politikusok gyakran megfeledkeznek az emberekről, illetve problémáik orvoslásáról, s emiatt indult az államfőválasztáson. Hozzáfűzte: karitatív munkája során is az állam becsődölését és az emberek felháborodását tapasztalta, s ezért az emberek, nem pedig egyes politikai pártok támaszává szeretne válni.

Milan Knazko úgy gondolja, hogy az államfőnek, a kormányfőnek és a házelnöknek össze kellene hangolni a munkáját, de másként, mint azt Fico szeretné. „Meg vagyok győződve arról, hogy nem parancsokkal, rendeletekkel és nem azáltal, hogy ugyanabból a politikai pártból valók, hanem éppen a különféle nézetekben gyökereznek a leghelyesebb megoldások”.

Az elnökválasztás egyben főpróbája lesz a május 24-ei európai parlamenti választásnak is, mivel a 2012. március 10-ei előre hozott voksolás óta először szavazhatnak az állampolgárok közvetlenül pártlistákra. A 12 mandátumról döntő szavazáson eddig a Smer tűnik a befutónak, de abban az esetben, ha mondjuk Fico vereséget szenved március végén, az könnyen magával ránthatja a pártját is.

A legutolsó kutatás szerint a kormánypárt 43,6, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 9,2, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) 8,6, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) 7,9, a Most-Híd 7, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) 5,6, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,2 százalékot érne el. A parlamenten kívül rekedne 4,7 százalékkal a Magyar Közösség Pártja (MKP), a 3,8 százalékot szerző Mi Szlovákiánk-Néppárt (ĽS-NS) sem lépné túl a bejutási küszöböt.

Az MNO február elején arról írt, hogy nagyot lépett a Magyar Közösség Pártja (MKP) azzal, hogy önálló jelöltet indít a szlovákiai elnökválasztáson, míg a Most-Híd egy szlovák politikus támogatásával jelentős hátrányba került. A két felvidéki alakulat támogatottsága gyakorlatilag már megegyezik egymással, ami nagyon éles versenyt jelez előre a májusi európai parlamenti voksoláson.