Orosz-ukrán fegyveres konfliktus fenyeget

Jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai alkalmazását az orosz parlament felsőháza, az ukrán haderőt riadókészültségbe helyezték.

Az orosz parlament felsőházának határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatóak az orosz fegyveres erők. Korábban, a nap folyamán maga a Szövetségi Tanács fordult az orosz elnökhöz, hogy „mindenre kiterjedő intézkedéseket” foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében.

Irina Jarovaja, az orosz alsóház biztonsági bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erő ukrajnai alkalmazhatóságára adott felsőházi felhatalmazás „teljesen humanitárius jellegű”, célja az élet védelme és a biztonság szavatolása. A képviselő hozzátette, hogy Ukrajnában „a fasizmus és a terrorizmus” jutott hatalomra, amelyek valódi fenyegetést jelentenek az Ukrajnában élő orosz állampolgárok életére és biztonságára nézve.

– A szombaton készült percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.

– Miért fontos a nagyhatalmaknak a Krím félsziget? Olvassa el itt!

Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnök élni fog ezzel a felhatalmazással – jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes, az államfő személyes megbízottja. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pedig azt emelte ki, hogy az államfőnek „joga van a fegyveres erők alkalmazására, de ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a pillanatban élni fog vele”. „Ez a helyzet alakulásától függ” – tette hozzá.

Elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését szombaton Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes elnöke. Turcsinov ezt az ukrán néphez intézett televíziós beszédében jelentette be. A komor hangvételű televíziós üzenetben Turcsinovhoz csatlakozott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő is, aki beszámolt arról, hogy telefonon beszélt orosz kollégájával, Dimitrij Medvegyevvel.

Jacenyuk közölte: felszólította Oroszországot, hogy rendelje vissza az orosz katonai egységeket támaszpontjaikra. „A katonai intervenció egy háború kezdetét jelentené, és mindennemű kapcsolat megszakítását Ukrajna és Oroszország között” – jelentette ki Jacenyuk.

Medvegyev az Ukrajnában élő orosz állampolgárok elleni erőszakcselekmények lehetséges következményire, a jogszerűtlen döntésekért viselt felelősségre figyelmeztette Jacenyukot. Medvegyev kiemelte, hogy „az orosz fél fenntartja magának a jogot a Krími Autonóm Köztársaság területén tartózkodó állampolgárok és katonák törvényes jogainak megvédelmezésére”.

Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett telefonbeszélgetésük során.

A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”.

Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a – megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében ösztökélt – ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.

Az előzményekhez tartozik, hogy oroszbarát erők megpróbálták ellenőrzésük alá vonni egy légvédelmi rakétaegység parancsnoki központját a dél-ukrajnai Krím félszigeten. A jelentés szerint helyi idő szerint dél körül mintegy húsz katona hatolt be a támaszpontra a félsziget nyugati részén, Jevpatorija térségében, és megpróbálták elfoglalni azt. Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország a napokban hatezer katonát dobott át Ukrajna területére.

Összetűztek oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban is. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz szimpatizánsok megpróbálták bevenni a helyi kormányzati adminisztráció épületét, az épületen kívül pedig ezrek gyűltek össze. Késő délutáni hírek szerint az összecsapásokban csaknem százan megsebesültek, többen súlyos állapotban vannak.

Ukrajna donyecki területének elszakadását és Oroszországhoz való csatlakozását követelték tüntetők szombaton a kelet-ukrajnai Donyeck városában, miközben orosz zászlót húztak fel az ukrán nemzeti lobogó helyére a megyei adminisztráció épületénél – jelentette az Ukrainszka Pravda című lap.

A történtek nyomán rendkívüli ülést kezdett az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács, vasárnapra pedig összehívták az ukrán parlament rendkívüli ülését. Szombaton a teljes ukrán hadiflottát kivonták a Krím félszigetről. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg. Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre.

Vitalij Klicsko ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke az ukrán hadsereg „általános mozgósításának” elrendelését szorgalmazta, miután az orosz parlament jóváhagyta fegyveres erők alkalmazását Ukrajnában.

Sürgős mozgósításra szólította fel minden helyi szervezetét szombaton a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges tömörülés központi stábja, válaszul arra, hogy az orosz felsőház jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését. „Tudatában mindazoknak a veszélyeknek, amelyek az ukrán államiságot fenyegetik, a Jobboldali Szektor vezérkara sürgősen mozgósításra és felfegyverkezésre utasítja minden alegységét” – állt a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt tömörülés nyilatkozatában.

Helyi idő szerint 21.10 órakor két orosz tengeralattjáró-elhárító hadihajó befutott a szevasztopoli kikötőbe.

Nagyon nagy aggodalommal figyeljük a Krím félszigettel kapcsolatos fejleményeket, és meg fogjuk hozni a szükséges intézkedéseket – reagált a kárpátaljai látogatáson tartózkodó Martonyi János külügyminiszter szombaton Beregszászon arra, hogy Putyin az orosz parlament felsőházának jóváhagyását kérte fegyveres erő alkalmazásához Ukrajnában.

Az MTI érdeklődésére a magyar diplomácia vezetője kifejtette: nem kell azonnali következtetéseket levonnunk az üggyel kapcsolatba, de minden szükséges intézkedést meg kell hoznunk.

Megismételte: nagyon nagy aggodalommal követi a fejleményeket. Hozzátette: bízik abban, hogy a helyzet nem éleződik tovább, és nem folytatódnak tovább azok a lépések, amelyek nem, vagy nehezen egyeztethetők össze a nemzetközi kötelezettségekkel.

A történtek nyomán rendkívüli ülésre hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és aggodalmának adott hangot Berlin és London is. Angela Merkel német kancellár és William Hague brit külügyminiszter egyaránt arra szólított fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna függetlenségét és területi integritását.

Az Egyesült Államok tanulmányozza Oroszország felelősségét abban, hogy esetleg orosz fegyveres erőket vetettek be Ukrajnában – fogalmazott szombati közleményében a Fehér Ház. „Figyelemmel kísérjük a helyzetet, konzultálunk partnereinkkel és megvizsgáljuk Oroszország esetleges felelősségét, amelyről tegnap beszélt az Egyesült Államok elnöke” – állt a Fehér Ház állásfoglalásában.