Orosz vétó a nyugati hatalmak határozata ellen

Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozatot, amely törvényellenesnek nyilvánította volna a krími népszavazást.

A Washington kezdeményezésére kidolgozott határozattervezetben a BT ismételten állást foglalt volna Ukrajna „szuverenitása, függetlensége, egysége és területi épsége” mellett. A tervezet ellen Oroszország vétót emelt, Kína – amely a világszervezetben Moszkva „szövetségesének” számít – tartózkodott. A tervezetet támogató többi tizenhárom ország eleve tudatában volt az orosz vétónak, mégis szükségesnek látták annak előterjesztését, így demonstrálva, hogy ellenzik a Krím félsziget Moszkva általi bekebelezését.

Nagyszabású békemenetet tartott a parlamenten kívüli orosz ellenzék a Kreml Ukrajna-politikája ellen Moszkvában és több nagyvárosban, miközben a krími népszavazást támogató hazafias szervezetek felhívására is több ezren vonultak fel az orosz fővárosban. A legnagyobb háborúellenes megmozdulás az orosz fővárosban zajlott több tízezer ember részvételével. Az Eho Moszkvi rádió jelentése szerint ugyanakkor Szentpéterváron és még néhány más orosz nagyvárosban „Nemet a háborúra!” jelszavakkal vonultak fel a tiltakozók az ellenzék felhívására.

Az ellenzék szerint a Kreml erőszakos Ukrajna-politikája nemcsak az ukrán népnek, hanem az orosz lakosságnak is hatalmas károkat okoz és Oroszország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet.

Ukrán hírforrások szerint orosz katonák átlépték a krími határt és elfoglaltak egy gázelosztó központot Ukrajna területén. Kijev a katonák azonnali visszavonását követeli. Egyes jelentések szerint 80, mások szerint 120 orosz deszantos érkezett szombaton délután helikopteren, páncélozott harckocsik támogatásával Sztrelkovoje település közelébe (Genicseszkij járásban, az Arbat-földnyelven).

A hírügynökségek megjegyzik: ez volt az első olyan orosz katonai művelet, amelyet már a Krím határán túl hajtottak végre. Sztrelkovoje egy hosszú földnyelven helyezkedik el, mintegy tíz kilométerre északra a Krímet és a Herszon megyét elválasztó határtól.

A BeregHír hírportál helyi lakosok beszámolói alapján közölte, hogy Sztrelkovoje fölött az utóbbi napokban több alkalommal is megfigyeltek orosz katonai helikoptereket. Időközben azonban kiderült, hogy a térségben lévő Csernomorneftegaz gázelosztó állomás volt a megfigyelés célpontja, amelyet szombaton el is foglaltak.

Helyi lakosok szerint az itt megjelent katonák teljes menetfelszerelésben, felfegyverkezve érkeztek. Vélhetően orosz katonákról van szó, mivel az őket szállító helikoptereken orosz felségjelek voltak megfigyelhetők. A gázelosztó állomás elfoglalása előtt az orosz katonák a Sztrelkovoje felé haladó minden járművet megállítottak és ellenőriztek.

Más hírügynökségi jelentések szerint az orosz katonák két lépcsőben érkeztek, 60-60 fős csoportban, helikopteren, páncélozott harci járművek támogatásával. Más források az ukrán védelmi minisztérium közleményére hivatkoztak, amely szerint ukrán ejtőernyősök meghiúsították, hogy orosz katonák megszállják az Arbat-földnyelvet.

Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete élesen reagált a hírre, amely szerint orosz csapatok a Krímen túl behatoltak volna Ukrajna déli területére. Ha bebizonyosodik, hogy igaz a hír – mondta –, a konfliktus „botrányos kiterjedéséről” van szó. Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet „rendkívüli aggodalmának” adott hangot az egyelőre meg nem erősített hírek miatt.

A Velencei Bizottság törvényellenesnek minősítette a Krím félsziget státuszáról március 16-ra tervezett népszavazást – jelentette szombaton az UNIAN ukrán hírügynökség és a Zn.ua ukrán hírportál. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének tagjai szerint egy ilyen referendumnak a megrendezésére sem az ukrán, sem a krími alkotmány nem ad lehetőséget. A bizottság szakértői hangsúlyozzák azt is, hogy a tervezett népszavazás körülményei sem felelnek meg a demokratikus szabványoknak.

Az említett hírügynökségek idézik Sebastian Kurznak, az Európa Tanács elnökségét betöltő Ausztria külügyminiszterének szombati nyilatkozatát, amely szerint a Velencei Bizottság állásfoglalásának hivatalos indoklását március 21-22-én hozzák majd nyilvánosságra. Kurz kifejtette: a közvetlen demokrácia gyakorlásában önmagában nincsen semmi kivetnivaló, de annak megfelelő jogi és demokratikus alapokon kell nyugodnia. Mivel a krími szavazást fenyegető légkörben, a gépfegyverek árnyékában tartják, ebben az esetben nincs meg ez az alap – állapította meg az osztrák külügyminiszter.

Francois Hollande francia államfő szerint a Krím félsziget státuszáról vasárnapra tervezett népszavazásnak nincs semmilyen jogi értéke, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tárgyalásos megoldás szülessen a válság rendezésére. A francia elnök ezt a Matteo Renzi olasz kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján mondta az Elysée-palotában szombaton.

Hollande jelezte, hogy „Franciaország az Európai Unióhoz hasonlóan nem fogja elismerni ezt az „álnépszavazást”, és amennyiben nem történik előrelépés a krími helyzetben, az EU szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben.

Dollármilliárdokat vonnak ki nyugati bankokból az amerikai pénzügyi szankcióktól tartó orosz cégek – írta banki forrásokat idézve a szombati Financial Times. A londoni gazdasági napilap értesülései szerint mások mellett a részben orosz állami tulajdonban lévő Sberbank és VTB bank, valamint a Lukoil olajipari vállalat is hazatelepíti tőkéjét olyan nyugati bankokból, amelyeknek amerikai érdekeltségeik is vannak. Az orosz vállalatok attól tartanak, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszország ellen tervezett amerikai szankciók részeként befagyasztják a külföldön tárolt orosz vagyonokat.

A Financial Times szerint a válság pénzügyi hatásai máris súlyosan érintik a legtehetősebb oroszokat. A lap idézi a Wealth-X piaci adatszolgáltatót, amelynek kimutatása szerint a tíz leggazdagabb orosz milliárdos portfólió-befektetéseinek értéke csak az elmúlt héten nettó 6,6 milliárd dollárral zuhant a piaci árfolyamok esése miatt. Az orosz tőzsdéken forgó részvények árfolyama az idén eddig átlagosan 20 százalékkal csökkent.

Moszkva szerint Ukrajnában nem szűnnek a törvénytelenségek, ezért sok ukrán állampolgár fordul védelemért Oroszországhoz. Erről az orosz külügyminisztérium tájékoztatott szombaton. „A békés állampolgárok kérelmét meg fogjuk vizsgálni” – tájékoztatott a tárca. Közleménye szerint Ukrajnában továbbra is az úgynevezett harcosok követik el a törvénytelenségeket, közöttük a Jobboldali Szektor radikális szervezet tagjai. Moszkvában arra hivatkoztak, hogy pénteken a kelet-ukrajnai Harkivban „harcosok provokáltak békés tüntetőket”.