Putyin véget vetett a hadgyakorlatnak

Az elnök utasítást adott, hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre.

Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter az Inter kijevi televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, az orosz katonák blokád alatt tartják az ukrán hadsereg krími laktanyáinak többségét. Tenjuh szerint az oroszok a laktanyák blokádjával próbálják provokálni az ukrán katonákat. Azt akarják elérni, hogy az ukrán katonák reagáljanak a provokációra, és mihelyt ezt megtörtént, végrehajtják rég kitervelt hadműveletüket. Tenjuh emlékeztetett arra, hogy hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események 2008 augusztusában Grúziában.

Az oroszbarát krími hatóságok hamarosan leállítják a víz- és áramellátást az orosz katonák által körülvett ukrajnai laktanyákban – állította a helyszínen tárgyaló orosz küldöttség egyik tagja hétfő éjjel. A Vlagyimir Putyin elnök hívei közé tartozó Szergej Markov volt parlamenti képviselő a hatóságokkal folytatott tárgyalásait követően újságíróknak azt mondta, hogy a laktanyákban maradt katonák helyzete „egyre kényelmetlenebb lesz”, ha kitartanak az ukrán kormány mellett, és a laktanyákban maradnak. Markov szerint a nyomásgyakorlás jegyében az ideiglenes ukrán kormányt támogató katonák fizetést sem kapnak.

Hétfő délután olyan hírek láttak napvilágot, hogy Oroszország ultimátumot intézett a krími ukrán haderőhöz, megadásra szólítva fel őket. Az ultimátumot Alekszandr Vitko, a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka adta. Az orosz fekete-tengeri flotta stábja cáfolta, hogy ultimátumot intézett volna a krími ukrán haderőhöz, és támadást terveznének ellenük.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén bejelentette, Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában. Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának „törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, hogy „Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”.

Janukovics a nyilatkozat szerint „a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást. Vitalij Csurkin idézte az Oroszországba szökött Janukovicsot, aki szerint „az emberek élete, biztonsága és jogai fenyegetésnek vannak kitéve, különösen a Krím északkeleti részén”. Az orosz nagykövet által felolvasott közlemény szerint „a nyugati országok befolyása alatt nyílt terror- és erőszakcselekmények történtek”.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy az EBESZ hétfő éjjel megfigyelőket küld Ukrajnába. Power szerint a krími orosz katonai fellépés „nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, hanem a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának” megsértését jelenti. „Ez egy agressziós cselekmény, amelynek véget kell vetni” – mondta. Az amerikai misszióvezető hangoztatta: nincs arra bizonyíték, hogy az orosz vagy az oroszbarát közösségek ellen erőszakot alkalmaztak volna. „Oroszország egy képzeletbeli fenyegetésre reagál” – jelentette ki.

Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet sérelmezi, hogy az EU-külügyminiszterek hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek az ukrán hatalom és az ellenzék február 21-i megállapodásáról, amely kiutat kínált a politikai válságból. Még közvetett hivatkozás sincs a február 21-i megállapodásra „Viktor Janukovics államfő és a három személy között, akik abban a pillanatban az ellenzék vezetői voltak, most pedig vezető posztokon vannak Kijevben” – közölte Csizsov.

„Ez a megállapodás – amelyet három uniós ország (Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztere is aláírt – lehetett volna az az eszköz, amely révén kiutat lehetett volna találni a politikai zsákutcából, de ehhez végre kellett volna hajtani a benne foglaltakat” – mondta Csizsov, aki szerint az egyezményben vállaltakat csak Janukovics teljesítette.

„Az ellenzékiek semmit se tettek: nem szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem tették szabaddá a kormányzati épületeket. De ami a legfontosabb: ahelyett, hogy végrehajtották volna a menetrendben felvázoltakat, jelesül, először végrehajtották volna az alkotmányos reformot, majd megrendezték volna a választást, mindent fordítva tettek, sebtében kiírva a választásokat. És ami nem kevésbé fontos: hová lett a nemzeti egységkormány megalakításáról szóló ígéret?” – firtatta az orosz nagykövet.

Csizsov szerint az Arszenyij Jacenyuk vezette ukrán kabinet már csak azért se mondható egységkormánynak, mert maga a miniszterelnök „győztesek kormányának” nevezi. „A kérdés az, hogy ebben a helyzetben ki a legyőzött? A történtekből látszik, hogy meglehetősen kényelmetlenül érzik magukat Kelet-Ukrajna és a Krím lakói, és érdemes megjegyezni, hogy ők alkotják az ország lakosságának a többségét” – mondta Csizsov.

Egy orosz külügyi illetékes keddre virradóra azt közölte, hogy Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit, ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást, amelyet az akkori ukrán hatalom és az ellenzék kötött, és amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását, illetve a tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek – idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan az Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy a február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni. A megállapodást azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodás értelmében ezt 48 órán belül meg kellett volna tennie – jegyezte meg a kijevi hírportál.

Az Egyesült Államok az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal – közölte helyi idő szerint hétfő este a Pentagon. John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra, kikötőlátogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.

A változás nem érinti az amerikai katonai erők európai vagy földközi-tengeri elrendezését, az Egyesült Államok nem tett konkrét lépéseket a Krím félsziget orosz megszállásának ellensúlyozására.

Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala helyi idő szerint hétfő este azt jelentette be, hogy az USA az orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat. „Felfüggesztettük Oroszország kormányával a soron következő kereskedelmi és beruházási tárgyalást, amely része lett volna az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének” – közölte a hivatal szóvivője.

Kijevbe utazott az amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést. John Kerryt kedden közép-európai idő szerint 13 órakor várják az ukrán fővárosba.