Putyin végleg elbukhatta Kijevet

Bár helikopterek és IL–76-osok özönlötték el a Krímet, Moszkvának nem érdeke a háború. Ukrajna eközben egyik perifériáról a másikra sodródik.

A hétfői ukrajnai eseményekről ide kattintva olvashat bővebben.

Oroszország azzal, hogy katonai erővel benyomult az Ukrajna részét képező Krími Autonóm Köztársaság területére, megsértette a nemzetközi jogot és szomszédja szuverenitását – magyarázza Törő Csaba, aki a jogi szempontok mentén érvelt. Moszkva adott esetben hivatkozhatna olyan ENSZ-határozatra, mely alapján bizonyos lépéseket tehetne a több millió ukrajnai orosz ajkú megvédése érdekében, de a mostani helyzet nem indokol katonai beavatkozást. A szervezet 74-es cikkelye alapján orosz agresszióról beszélhetünk, mellyel Moszkva ENSZ-tagságában vállalt kötelezettségeit, az 1994-es budapesti memorandumot (az Egyesült Királyság, az USA és Oroszország biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna felé) és az 1997-es flottaegyezményben foglaltakat is megsértette. Ráadásul amit most a szocsi olimpiával diplomáciailag nyert az ország, azt a krími fellépésnek köszönhetően el is veszítette.

Rácz András az MNO kérdésére kifejtette: polgárháborús állapot esetén lehetne mód arra, hogy egy ország a határain túl élő kisebbséget evakuálja, kimenekítse, de csakis valós veszélyhelyzetben.

A krími események felforrósodása ellenére Oroszország láthatóan nem akar háborúzni. Nehézfegyverzetet nem vonultattak fel a határhoz, egyelőre mintegy 150 ezer főt mozgósítottak. Kizárólag a Krím félszigeten van katonai mozgolódás, ahogy Rácz András fogalmaz: ellenőrzött eszkaláció. Ennek lényege, hogy a laktanyák ellenőrzés alá vonásával, a lassú előrehaladással párhuzamosan megpróbálják fokozatosan kiszorítani az ukrán erőket a térségből. Ennek előbb-utóbb gátat fog vetni az ukrán vezetés. A kérdés csak az, meddig vár Kijev.

Szevasztopolban állomásozik Oroszország fekete-tengeri hadiflottája, és a kétoldalú egyezmény alapján a bázison szabadon mozoghatnak az orosz csapatok. A helikopteren, IL–76-os nehéz csapatszállítókon előrenyomuló, becslések szerint 6–28 ezer fősre tehető orosz egységek stabil hátországául szolgálnak az itt horgonyzó hajók, tengeralattjárók.

Kijev pontosan tudja, hogy egyetlen jól irányzott rakéta háborút robbanthat ki, a militáns, erősen oroszellenes, muzulmán vallású krími tatárokat ugyanakkor adott esetben nem biztos, hogy meg tudja fékezni a kormányzat. Az aktív állományt nézve mintegy háromszoros túlerőben van Oroszország, tankokból, páncélozott harci járművekből négyszer, harci repülőkből, helikopterekből pedig közel tízszer annyival rendelkezik, mint Ukrajna.

Mint azt portálunknak Póti László elmondta, aggodalomra adhat okot, hogy nem minden esetben lehet pontosan tudni, hogy a krími laktanyákba behatoló, ellenőrző pontokat elfoglaló csapatok irreguláris vagy reguláris erőt képviselnek. Felszereltségük, célzott tevékenységük utóbbit sejteti.

Ukrajna készenlétbe helyezte hadseregét. A kárpátaljai magyarokat – akár Ukrajnában, akár Magyarországon dolgoznak, lévén ukrán állampolgárok – papíron behívhatják katonának 18–40 év között. Egyelőre azonban csupán az önkéntesek besorozása zajlik, így nem kell aggódni.

Egy olyan geopolitikai spekulációt, melynek részeként Ukrajna lemondana az orosz többségű Krímről, cserébe viszont elindulhatnak az EU-csatlakozási tárgyalások, Rácz teljesen kizártnak tart. Addig, amíg orosz flotta állomásozik a térségben, komoly egyezkedés biztosan nem lesz az unióval, de – ahogy a kutató is leszögezi – jelen állapotban Ukrajnának nem célja a csatlakozás, az EU pedig nem kívánja így soraiba fogadni az országot. Szoros gazdasági partnerként inkább elképzelhető. Ehhez persze javítani kellene az orosz benyomulás óta mélybe zuhanó befektető bizalmat, és a hrivnya mélyrepülését is meg kellene állítani.