Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy miután az elnöknek, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, jelentést tettek a hadgyakorlatok sikeres végrehajtásáról, a politikus elrendelte a csapatok visszatérését.
A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos nyugati, valamint közép-oroszországi katonai körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt.
A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak, és azokról tájékoztatták az Oroszországban akkreditált külföldi katonai attasékat is. A kijelölt körzetekben az előzetes tervek szerint is március 3-ig bezárólag kellett végrehajtani a műveleteket.
Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint a harckészültségi ellenőrzés során azt vizsgálták, hogy a hadsereg kijelölt egységei megfelelnek-e a terror-, közegészségügyi, illetve járványveszély, valamint műszaki jellegű katasztrófa okozta válsághelyzetek esetére előírt elvárásoknak.
Az ellenőrzést az említett két katonai körzet egységei mellett a légideszantnál, a légierő távolsági és szállító egységeinél és az űrvédelmi erőknél hajtották végre. A nagyszabású műveletekben mintegy 150 ezer katona és a hadsereg alkalmazásában lévő személyek, csaknem 90 repülőgép, több mint 120 helikopter, közel 880 páncélos, több mint 1200 más harci jármű, valamint csaknem 80 hadihajó és más vízi jármű vett részt. A hadmozdulatokra az ukrajnai hatalomváltás okozta belpolitikai feszültségek közepette és a dél-ukrajnai Krím félsziget orosz megszállásával egy időben került sor.
Az orosz fegyveres erők az utóbbi napokban nagy erőket felvonultatva, egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést az orosz többségű és az orosz fekete-tengeri flotta egyetlen támaszpontjának helyet adó félszigeten. Közben – a nyugati hatalmak és az új ukrán vezetés tiltakozása ellenére – Moszkva folytatja nyomásgyakorlását az általa el nem ismert új kijevi hatalomra.
Feltehetően orosz katonák figyelmeztető lövéseket adtak le a krími Szevasztopol általuk elfoglalt ukrán légi támaszpontjánál, amikor mintegy 300, korábban ott szolgáló ukrán katona megpróbált visszatérni a bázisra.
A szevasztopoli Belbek repülőtér katonai részét őrző, mintegy tucatnyi orosz katona kedden arra figyelmeztette a fegyvertelenül felsorakozó ukránokat, hogy ne közeledjenek. A levegőbe figyelmeztető lövéseket adtak le, és arra hívták fel a figyelmet, hogy lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket.
Nurszultan Nazarbajev kazah elnök azt javasolta kedden, hogy az orosz–kazah–fehérorosz vámunió országainak vezetői tartsanak mielőbb találkozót az ukrajnai helyzet ügyében. A Kreml sajtószolgálata később közölte, hogy a három államfő szerdán találkozik Moszkvában a legfelső eurázsiai gazdasági tanács következő ülésén.
„Javaslatot nyújtottam be arról, hogy a lehető leghamarabb tartsunk találkozót, ahol alapos véleménycserét folytatunk, és megvitatjuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel elejét vehetjük a veszélyes tendenciák kifejlődésének a jelen helyzetben” – idézte az elnököt sajtószolgálata. Nazarbajev szerint az ukrajnai helyzet közvetlenül érinti a FÁK-országok egymás közötti kapcsolatait és közvetve a vámunió államait.
A Kreml sajtószolgálata később közölte, hogy az orosz, fehérorosz és kazah államfő március 5-én találkozik Moszkvában a legfelső eurázsiai gazdasági tanács soron következő ülésén. A Kreml sajtószolgálata hétfőn arról adott hírt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Nazarbajevvel és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel. Az államfők megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak egymással.
Oroszország megszüntetheti a dollár tartalékvalutaként kezelését, és megtagadhatja az amerikai bankok felé fennálló hitelek törlesztését, ha az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen – közölte kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója.
Washington az ukrajnai beavatkozás miatt fenyegette meg szankciókkal Moszkvát. A keményvonalas hírében álló Kreml-tanácsadó, Szegej Glazjev közölte: ha az amerikai szervek befagyasztják orosz üzletemberek és magánszemélyek számláit, Moszkva javasolni fogja az orosz kézben lévő amerikai államkötvények eladását.
Az orosz pénzügyminisztérium felfüggesztette a nemzeti tartalékalapba történő devizavásárlást a belső piacon – közölte kedden a tárca. A minisztérium a pénzügypiacokon tapasztalt volatilitás növekedésével, az árfolyamok változékonyságával indokolta a döntést. A moszkvai tőzsde jelentős, 12,7 százalékpontos gyengüléssel zárta a hétfői kereskedési napot. Délután az eurót 50,21 rubel, a dollárt 36,44 rubel árfolyamon jegyezték.
Az orosz pénzügyminisztérium február 20-án kezdte meg a nyílt piacon napi 100 millió dollár felvásárlását a nemzeti tartalékalap növelésére, és május végéig mintegy 6 milliárd dollárt tervezett beszerezni.
