A 2009-ben takarékossági okokból bezárt krakkói főkonzulátus újranyitására a magyar külképviseleti hálózat bővítése, illetve a magyar–lengyel politikai és gazdasági kapcsolatok további fejlesztése keretében került sor.
A két külügyminiszter aláírta a kétoldalú vízum-képviseleti megállapodást, amely vízumkiadásra vonatkozik olyan harmadik országban, ahol az egyik országnak nincs külképviselete.
A háromfős krakkói főkonzulátust Körmendy Adrienne főkonzul vezeti, hatásköre az alsó-sziléziai, opolei, sziléziai, Szentkereszt (Swietokrzyskie), kis-lengyelországi (Malopolska) és kárpátaljai (Podkarpackie) vajdaságokra, mintegy 110 ezer négyzetkilométer területre terjed ki.
A krakkói magyar főkonzulátus újranyitásának a jelképes jelentőségen túl olyan konkrét üzenete is van, hogy a magyar kisvállalkozások számára sok lehetőség nyílik Dél-Lengyelországban, amelyeket a képviselet ösztönözni, segíteni akar – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva. Krakkó nemcsak az idősebb nemzedéknek, hanem a mai magyar fiataloknak is fontos – mondta a külügyminiszter.
A vajdasági és városi vezetőkkel elsősorban arról esett szó – folytatta –, hogy miként lehetne javítani az infrastruktúrát. Hiányzik a repülőjárat, a korszerű vasútvonal, az autópálya-összeköttetés. Egy átfogó infrastrukturális fejlesztés a gazdasági, idegenforgalmi, emberi kapcsolatoknak is sokat segítene – mondta. Szó esett arról is, hogy erre több uniós forrást kellene szerezni, mert az EU észak-déli infrastruktúrája általában véve sokkal fejletlenebb a kelet–nyugatinál. „Ebben egyetértés volt köztünk, és reméljük, hogy a következő években lesz előrelépés ezen a területen is” – mondta.
