A határozattervezetben – amelyben egyszer sincs megemlítve Oroszország – Ukrajna arra kéri a közgyűlés mind a 193 tagját, hogy ne ismerje el a Krím jogállásának semmilyen megváltoztatását, segítse elő az ukrajnai válság békés megoldását, tartózkodjon az egyoldalú akcióktól és a gyújtó hatású nyilatkozatoktól, amelyek csak növelnék a feszültséget, és inkább támogassa a nemzetközi közvetítői erőfeszítéseket.
Az ENSZ Közgyűlésének határozatai nem kötelező érvényűek az országokra nézve, de jól tükrözik a világ véleményét az adott ügyekben. Ukrajna azt szeretné, ha a túlnyomó többség elfogadná a tervezetét, mert abból látszana Oroszország elszigeteltsége. A közgyűlés – amelyben nincs vétójog – csütörtökön ül össze, és valószínűleg szavaz a tervezetről.
A tervezet tartalmát tekintve hasonló ahhoz a biztonsági tanácsbeli tervezethez, amelyet Oroszország megvétózott március 15-én. Azt a határozatot a 15 tagország közül 13 megszavazta, és Kína sem állt Oroszország mellé, hanem tartózkodott. A Biztonsági Tanács nyolc ülést tartott Ukrajnával kapcsolatban, ami jelzi, hogy a nyugati hatalmak fenn akarják tartani az Oroszországra nehezedő nyomást.
A krími válság miatt nem rendezik meg júniusban Szocsiban a világ hét vezető ipari hatalma, az úgynevezett G7-es csoport és Oroszország – G8-ként emlegetett – csúcstalálkozóját, ehelyett a hetek Oroszország kizárásával tartanak majd csúcsszintű megbeszélést Brüsszelben.
