A-tól z-ig: minden a két új szentről

Ferenc pápa vasárnap szentté avatja XXIII. Jánost és II. János Pált. Íme minden arról, kik voltak ők. 9.45-től percről percre követjük a római eseményeket.

2014. 04. 27. 4:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

XXIII. János – Angelo Giuseppe Roncalli 1881. november 25-én született egy Bergamóhoz közeli faluban, sokgyermekes parasztcsaládban. 1904-ben szentelték pappá, ezután a bergamói püspök titkára lett, e minőségében járt 1912-ben Magyarországon, a látogatás emlékét őrzi a pesti ferences templom. Az első világháborúban tábori pap volt, 1925-ben bulgáriai, majd 1935-től törökországi és görögországi apostoli delegátus lett.

A második világháború kitörése Isztambulban érte, a világégés alatt mintegy 25 ezer európai zsidó köszönhette neki életét, mert vízumot állított ki nekik Palesztinába, vagy keresztlevelet adott nekik, eltekintve attól, hogy ténylegesen megkeresztelkedjenek.

1944-ben párizsi nunciusnak nevezte ki XII. Pius, s ő elérte, hogy a nácikkal kollaboráló francia főpapok visszavonuljanak. 1953-tól velencei pátriárka és bíboros volt. Franciaországi tevékenységének elismeréseként a bíborosi kalapot a francia elnöktől az Élysée-palotában vehette át.

XII. Pius pápa halála után, 1958. október 28-án négynapos konklávén választották meg a hetvenhét éves Roncalli bíborost a katolikus egyház fejének. Sokan „átmeneti pápát” láttak benne, ő azonban az „átmenettel” új korszakba segítette egyházát. A „jó pápa” működésének legjelentősebb eseménye a II. vatikáni zsinat (1962–1965) összehívása volt 1959-ben, a zsinatot VI. Pál pápa fejezte be. Ő töröltette a nagypénteki szertartásból a zsidókat vádló szavakat. Kijelentette, hogy az egyháznak meg kell értenie a világ fejlődését és csatlakoznia kell ahhoz. Határozottan kiállt új dogmák elfogadása ellen, s a zsinat valóban úgy lett korszakalkotó jelentőségű, hogy egyetlen dogmát sem hozott.

Három évvel pápává választása után, 1961 végén azzal lepte meg a világot, hogy közvetlen kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, ezzel vette kezdetét az enyhülés korszaka az egyházpolitikában. 1963. március 7-én kihallgatáson fogadta Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkár lányát és vejét, aki akkor az Izvesztyija főszerkesztője volt. Öt héttel e találkozás után pedig közzétette Pacem in Terris kezdetű enciklikáját, amelyben az enyhülés és a békés egymás mellett élés jegyében meghirdette az egyház együttműködését a világgal, beleértve a szocialista országokat is. Ő kezdeményezte a Szentszék „keleti politikáját”, a párbeszédet a kommunista országokkal, innen datálható a Magyarországgal való vatikáni kapcsolatfelvétel.

A karizmatikus egyházfő mosolygós jólelkűsége, egyszerűsége, közvetlensége, bölcsessége és udvariassága miatt igen népszerű volt. 1963. június 3-án, pünkösdhétfőn Rómában halt meg, fájdalmas és hosszú rákbetegsége és haláltusája megrendítette a világot. Egy halálosan beteg olasz nővér tudományosan nem magyarázható gyógyulása kellett szentté avatásához.

II. János Pál – Karol Józef Wojtyla néven született 1920. május 18-án a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában szerzett doktorátust. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrára vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érsek-metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá kreálta. Aktívan részt vett a zsinat munkájában, amelynek eredményeként a katolikus egyházban a tekintélyelv helyett a szolgálat, az igehirdetés került előtérbe.

1978-ban, a „három pápa évében”, amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 napi uralkodás után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen Karol Wojtylát választották meg a katolikus egyház fejének. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai és az első szláv, 58 évével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa. Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját. Arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, a hivatalos egyházi tanításokhoz való visszatérésre bírja a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.

Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtás elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, a Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.

A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld–Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16–20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, elkészíttette az új katolikus katekizmust.

II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak–Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, rendkívül járatos volt a latinban, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.

A hívők már temetésén követelték azonnali szentté avatását, s utóda, XVI. Benedek már halála évében, az előírt öt évnél korábban elindította a boldoggá avatási eljárást. Erre a modern időben rekordgyorsasággal, 2011. május 1-jén került sor Rómában, miután a pápa megtörténtnek ismert el egy II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki. A szentté avatásához szükséges második csodának a Costa Rica-i Floribeth Mora Díaz Costa agyi aneurizma utáni gyógyulását ismerték el, mert az asszony boldoggá avatásának napján imádkozott II. János Pálhoz.

II. János Pál pápa kedvenc dala, magyar felirattal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.