Az oroszok nem adják ki Janukovicsot

„Nem látjuk indokoltnak a kiadatását. Ismereteink szerint nem követett el bűncselekményt.”

„Nem látjuk indokoltnak a kiadatását. Ismereteink szerint nem követett el bűncselekményt” – mondta Csajka, hozzátéve, hogy Moszkva Janukovicsot továbbra is Ukrajna legitim elnökének tekinti, míg Ukrajna jelenlegi vezetői „fegyveres államcsíny eredményeként” jutottak hatalomra. „Egy egész csokornyi bűncselekmény történt, amelyeket ki kell vizsgálni” – mondta a főügyész az Interfax jelentése szerint.

Csajka azt is közölte, hogy a főügyészség kérte az Interpoltól nemzetközi elfogatóparancs kiadását Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor elnevezésű ukrán szélsőséges nacionalista szervezet vezetője ellen.

Jaros ellen Oroszországban büntetőeljárást indítottak, amiért nyilvánosan, a tömegtájékoztatási eszközök felhasználásával terrorista tevékenységre bujtogatott, és egy moszkvai bíróság március 12-én távollétében, jelképesen letartóztatta.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnöknek meggyőződése, hogy Ukrajna idővel visszakapja a fennhatóságát az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget felett. Erről a kormányfő pénteken beszélt egy televíziós interjúban. „Igaz, ez a kérdés gyorsan és egyszerűen nem oldódik meg. Csak arról biztosíthatok mindenkit, hogy még a mi életünkben bocsánatot kérnek az ukrán néptől azok, akik elfoglalták a Krímet, és Ukrajna újra ellenőrzése alá veszi területét, a Krími Autonóm Köztársaságot” – fogalmazott a kormányfő.

Jacenyuk egyébként az ország délkeleti részén kialakult helyzetet kommentálva úgy vélte, hogy minden esély megvan a konfliktus békés rendezésére. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezek az emberek önként kijöjjenek az elfoglalt hivatali épületekből, letegyék a fegyvert, ne kövessenek el terrorista cselekményeket és ne fenyegessék a lakosság biztonságát” – hangsúlyozta.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) megtiltotta az ukrajnai beutazást több mint száz magas rangú orosz tisztségviselőnek, akik támogatták Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a Krím félsziget fegyveres elcsatolásáról – közölte az ukrán Forbes magazin. Az Oroszországi Föderáció vezetőinek és az orosz szövetségi tanács (felsőház) tagjainak ukrajnai beutazási tilalmát Olekszandr Briginc, a Haza (Batykivscsina) nevű ukrán párt parlamenti képviselője kérte a krími orosz fegyveres beavatkozás miatt.

Az SZBU döntése értelmében nem léphet be Ukrajnába mások között Szergej Glazjev, az orosz elnök tanácsadója, Vlagyimir Zsirinovszkij, az állami duma (alsóház) elnökhelyettese és Viktor Vodolackij, a duma védelmi bizottságának tagja, Putyin bizalmi embere sem. Ugyanakkor az SZBU úgy véli, korai lenne megtiltani az orosz elnök és a szövetségi tanács összes tagjának ukrajnai beutazását, mert ez további elemzést igényel, többek között a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsban, a külügyminisztériumban és a parlamentben.

Csökken az orosz gázexport Ukrajnába április kezdete óta – egy ágazati forrás pénteki közlése szerint, de a jelenség okára nem tért ki. Oroszország áprilistól csaknem duplájára emelte az Ukrajnának szánt földgáz árát. Kijev szerint politikai megfontolásból döntött így Moszkva. Oroszország viszont azt közölte, hogy 2,2 milliárd dollárral tartozik Ukrajna, amely ha nem fizet, akkor Moszkva kénytelen lesz előre kérni a földgáz árát, és ha ebbe sem egyezik bele Kijev, akkor akár le is állhat az orosz gázexport.

A Ukrajnának szánt orosz gázkivitel április eleje óta tartó csökkenéséről név nélkül nyilatkozó forrás elmondta: a legfrissebb adat szerint Oroszország szerdán 48,9 millió köbméter földgázt exportált Ukrajnába, hétfőn és kedden egyaránt 65 millió köbmétert, április elsején pedig még 80 millió köbmétert. Ukrajna tavaly összesen 25,8 milliárd köbméter, napi átlagban mintegy 70 millió köbméter orosz földgázt importált.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azért hajlandó pénzügyi támogatást adni Ukrajnának, mert meglátása szerint finanszírozható az ország államadóssága. Erről Reza Moghadam, az IMF európai ügyosztályának igazgatója nyilatkozott pénteken. Azt mondta, hogy a belpolitikai válság és az Oroszországgal megromlott kapcsolatok ellenére Ukrajna küladóssága mindössze a hazai össztermék (GDP) 30 százaléka körül alakul.

Az illetékes szerint ez az arány az idei év végén és jövőre 50 százalék körüli lesz. „Nehéz elképzelni, hogy finanszírozhatatlan szintig nőne az államadósság. Megyünk időben előre, és adjuk a hitelt” – tette hozzá. A nemzetközi közösség összesen 27 milliárd dollárt ajánlott fel a következő két évre Ukrajnának, ezen belül az IMF mintegy 14-18 milliárd dollár készenléti hitelt.