Az ungvári lap cikke szerint a PSZ nyugat-ukrajnai vezetőjének, a híres-hírhedt Szasko Bilijnek – polgári nevén Olekszand Muzicskónak – a meggyilkolása kapcsán felvetődik a kérdés, nem arról van-e szó, hogy a mór megtette kötelességét – kiharcolta a most regnáló politikai erőknek a hatalmat –, a mór mehet. Az újság nem zárja ki, hogy a nyugati hatalmak adtak szabad kezet, sőt parancsot az ukrán kormánynak arra, hogy tisztítsa meg az országot a terepszínű ruhában, fegyverrel flangáló kétes egyénektől, csoportoktól.
Az írás szerint az sem lenne igazán meglepő, ha az említett parancsnak eleget téve, azt követően, hogy rendezték Dmitro Jarosnak (a PSZ vezetőjének) és szövetségeseinek az ügyét, sor kerülne a Szabadság (Szvoboda) pártra is. Egyelőre nem bántják, mert egyrészt ma még szükség van a parlamenti képviselőinek a szavazataira, amivel biztosítani tudja a viszonylagos stabilitást a vezetésben, másrészt sohasem jó egyszerre két fronton harcolni, főleg nem akkor, amikor Oroszországgal szemben létezik egy másik frontvonal is – olvasható a cikkben.
A Szabadság pedig mindeközben valószínűleg két malomkő között őrlődik – véli a lap, amely szerint egyfelől a párt alighanem sejti, neki is a PSZ-éhez hasonló sorsot szántak, csak várnak vele a tervezett elnökválasztás eredményének a kihirdetéséig, másfelől azonban – éppen a május 25-re tervezett voksolás miatt – a mostani tisztogatás neki is jót tesz, hiszen a radikálisok elsősorban az ő híveiket szippantották el.
A Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozása óta még magasabbra szökött az országban Vlagyimir Putyin elnök népszerűsége – derült ki a csütörtökön közölt legfrissebb orosz közvélemény-kutatási adatokból. Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) felmérése szerint a megkérdezettek 82,3 százaléka elégedett az orosz államfő tevékenységével. Ez a mérték közelít a hat évvel ezelőtti, 82,9 százalékos népszerűségi mutatóhoz.
Putyin népszerűségi mutatójának újabb növekedése a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról múlt kedden aláírt és pénteken a parlamentben elfogadott megállapodással van összefüggésben. A válaszadók a „súlyos ukrajnai helyzetre” is hivatkoztak, amikor kifejezték elégedettségüket az orosz államfő ezzel kapcsolatos tevékenységével.
A másik nagy oroszországi közvélemény-kutató intézet, a Levada Központ legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek 80 százaléka támogatja Vlagyimir Putyin tevékenységét. Januárban még csak 65 százalékuk nyilatkozott így. A kutatók adatai szerint az orosz államfő munkáját ellenzők száma erőteljesen csökkent az év eleje óta, a januári 34 százalékról 18 százalékra esett. Eközben a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy Oroszországban „helyes irányban fejlődnek a dolgok”.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap keddi cikke szerint Vlagyimir Putyin magas népszerűségi mutatói nem az államfő képviselte orosz politikát, hanem azt a közeget jellemzik, amelyben a közvélemény-kutatások készülnek. A független újság szerkesztősége úgy tartja, Putyin úgy ért el magas támogatottságot tevékenységével, hogy közben a hazafiasságra, a történelmi igazságosságra, az oroszok védelmére és a fasizmus megakadályozására hivatkozott, s ezeket az érveket sulykolták az országos állami televíziós csatornák, amelyeket a legtöbben nézik Oroszországban. A központi tévékben nem hangzott el komoly bírálat a Kreml álláspontjával kapcsolatban. Az újság szerint ezért tört magasra az orosz elnök népszerűsége.
