Az egyeztetések után tartott sajtótájékoztatón Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy a négy fél megállapodott a béke és nyugalom megteremtését célzó menetrendben, s a genfi nyilatkozat néven elfogadott dokumentumban egy széleskörű nemzeti párbeszéd azonnali megkezdésére szólítottak fel.
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön reménykeltőnek nevezte a genfi megállapodást, de kijelentette, hogy Washington és szövetségesi készek újabb szankciókat bevezetni, ha nem javul a helyzet.
„A kérdés most az, hogy (az oroszok) valóban felhasználják-e befolyásukat – amelyet eddig bomlasztásra használtak – arra, hogy valamennyire helyreállítsák a rendet ahhoz, hogy az ukránok meg tudjanak tartani egy választást és haladást érjenek el az általuk javasolt decentralizálási reformok terén" – tette hozzá.
A megállapodás arról is szól, hogy minden fél tartózkodik az erőszaktól és a provokációtól, visszautasítja a kirekesztés és rasszizmus minden formáját – mondta Lavrov, aki a válság megoldását célzó konkrét lépések között sorolta fel a törvénytelen fegyveres csoportosulások leszerelését, a törvénytelenül elfoglalt épületek és közterek kiürítését, illetve amnesztia nyújtását a megmozdulások résztvevőinek, kivéve a köztörvényes bűncselekményeket elkövetőket; Lavrov kifejtette: támogatják az EBESZ térségbeli misszióját, sőt vezető szerepre kérik fel a békéltetésben; az orosz diplomácia irányítója azt is leszögezte, hogy Oroszország nem akar csapatokat küldeni Ukrajnába.
Az amerikai külügyminiszter sikernek nevezte a Genfben elért megállapodást, de hangsúlyozta, hogy a szavakat tetteknek kell követniük.
Reményét fejezte ki: Oroszország bizonyítja, hogy eltökélt a feszültség enyhítésére, és a korábbi cselekmények nem ismétlődnek meg. Arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az árát, ha a megállapodás meghiúsul.
Korábban gépfegyveres oroszpártiak foglaltak el egy tévétornyot a Donyeck megyei Szlovjanszkban. A TSzN ukrán televízió tudósítója közölte, hogy a fegyveresek behatolása óta nincs kapcsolat a televíziós átjátszóállomás munkatársaival. A Novosztyi Donbassza helyi hírportál tájékoztatása szerint ebből a tévétoronyból sugározzák a rádiós és televíziós adásokat Szlovjanszkon kívül a környező településekre, Kramatorszkba, Horlivkába és Makiivkába is, azaz Donyeck megye északi részében, ahol a leginkább feszült a helyzet.
A kelet-ukrajnai állapotokról is folyamatos tudósításokat adó ukrán Ötös hírtelevízió hullámhosszán jelenleg az orosz Rosszija 24 televízió adása fogható. Egyelőre a többi ukrán csatornát még nem kapcsolták le.
Eközben szintén helyszíni jelentések szerint oroszbarát tüntetők gyülekeznek a donyecki nemzetközi repülőtér épületében is, de fegyvereket egyelőre nem láttak náluk. A donyecki megyei adminisztráció épületét megszálló szeparatisták – tartva a kijevi hatalomellenes tüntetésekben részt vevő radikális Jobboldali Szektor aktivistáinak Donyeckbe érkezésétől – korábban már többször bejelentették, hogy blokád alá vonják a repteret.
A NATO gyors reagálású tengeri egységeinek egy részét átcsoportosítja a Balti-tengerre az ukrán válságra adott válaszként – erősítette meg csütörtökön az északi haditengerészeti parancsnokság szóvivője. A közeljövőben öt kisebb hajót vezényelnek a Balti-tengerre: az egység négy aknaszedő és egy kiszolgáló hajóból fog állni. A hajók a balti államok több kikötőjében is látogatást tesznek. A NATO korábban kizárta a szövetség katonai beavatkozását Ukrajnában, szerdán azonban közölte, hogy a levegőben, a vízen és a szárazföldön is növelni fogja a jelenlétét a közép- és kelet-európai tagországokban. Moszkva szerint a hadművelet nemzetközi szerződéseket sért.
A milliárdos Igor Kolomoszkij, az ukrajnai Dnyipropetrovszk dúsgazdag kormányzója csütörtökön minden egyes elfogott és a biztonsági erőknek átadott orosz ügynök után 10 ezer dolláros (mintegy 2,2 millió forint), míg az elfoglalt kormányépületek felszabadításáért 200 ezer dolláros (mintegy 44 millió forint) jutalmat ígért; a fegyverek és gránátvetők leadásáért további jutalom üti a beszolgáltatók markát. Kolomoszij szerint szegénylázadás folyik Kelet-Ukrajnában, és ezt használja fel Moszkva a Kijev elleni lázításhoz.
Kijevnek „vitathatatlan bizonyítékai” vannak arra, hogy orosz katonák tartózkodnak Kelet-Ukrajnában, az ukrán vezetés hamarosan nyilvánosságra is hozza azokat – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Kijevben. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előbb váltig tagadta, hogy orosz katonai csapatok lennének a Krímben, csütörtökön viszont először nyilvánosan beismerte, hogy a félsziget elcsatolása előtt, a március 16-án tartott népszavazáskor már ott voltak.
Jacenyuk szerint Putyin eleve azzal a céllal erősítette meg országa hadseregét, hogy elfoglalja Ukrajnát. A miniszterelnök azt üzente Putyinnak, hogy „Oroszországban saját népével tegye rendbe a dolgait”.
Ismert, Putyin korábban közölte: orosz katonák állnak a krími önkéntesek mögött, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását.
Az orosz államfő először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák. Azt mondta, „az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak”.
Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Ugyanakkor az orosz államfő bűncselekménynek nevezte a kijevi hatalom által elrendelt kelet-ukrajnai terrorellenes műveletet.
