Gondolkodóba ejtette a Nyugatot az ukrán helyzet

Washington és a NATO is a védelmi tervek felülvizsgálatát fontolgatja.

Oroszország Krím félszigeti katonai műveletei a hidegháború lezárulta óta egyre csökkenő amerikai katonai jelenlét felülvizsgálatához vezethetnek Európában – közölte kedden az amerikai védelmi minisztérium egy magas rangú illetékese, Derek Chollet, ezzel nyilván e jelenlét újbóli erősítésének lehetőségére utalva.

Az amerikai kormány ugyanakkor nem keresi a konfrontációt Moszkvával – szögezte le Chollet a washingtoni képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt. Jelenleg mintegy 67 ezer amerikai katonai állomásozik az európai kontinensen, többségük Németországban (40 ezer), Olaszországban (11 ezer) és Nagy-Britanniában (9500). A Szovjetunió több mint húsz évvel ezelőtti összeomlásakor ez a szám még 285 ezer volt.

Óva intette Oroszországot kedden Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár attól, hogy katonai beavatkozást hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Rasmussen szerint egy ilyen beavatkozás „történelmi hibával” érne fel, és „súlyos következményekkel” járna. „Felszólítom Oroszországot, ne játsszon a feszültség élezésére Ukrajna keleti részén” – fogalmazott az észak-atlanti szövetség főtitkára párizsi sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, „történelmi hiba lenne, ha Oroszország még jobban beavatkozna Ukrajnában”. Rasmussen szerint Moszkva ezzel a lépéssel nemzetközileg elszigetelné magát. Rasmussen megismételte, hogy az ukrán válság a NATO-t védelmi terveinek átgondolására késztette.

A feszültség ismét növekedett Ukrajnában, miután Harkivban hétfőn a szakadárok kikiáltották a „harkivi népi köztársaságot”. A megye Ukrajnától való elszakadását követelő oroszbarát aktivisták, akik magukat megválasztották a megyei tanács „képviselőinek”, közölték, hogy átveszik az állami intézmények irányítását. Ugyancsak hétfőn, Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszálló oroszbarát szakadárok kikiáltották a „független donyecki köztársaságot”. Moszkva törvénytelennek tartja a jelenlegi – a februári véres kijevi tüntetések után hatalomra jutott – ukrán vezetést, és az orosz parlament korábban felhatalmazást adott arra Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy katonai beavatkozást rendeljen el Ukrajna területén „az ott élő orosz ajkú lakosság védelme” érdekében. Oroszország 40 ezer katonát küldött Ukrajna keleti határaihoz, ami miatt egyes értékelők szerint orosz inváziótól lehet tartani.

Aláaknázták az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) megszállva tartott épületét az oroszbarát szakadárok a kelet-ukrajnai Luhanszkban – hozta nyilvánosságra kedden az SZBU. A biztonsági szolgálat közlése szerint a szeparatisták az épületben mintegy hatvan embert tartanak fogva. A tüntetők tagadták a vádakat. „Nincs robbanóanyag, nincsenek túszok. Nincs szükségünk túszokra ahhoz, hogy elérjük azt, amit akarunk” – mondta egy tüntető, aki az akció koordinátorának nevezte magát.

Oroszország „felforgató tevékenysége” váltotta ki Ukrajna egyes keleti és déli városaiban a helyzet kiéleződését, a provokációkat olyan csoportok hajtják végre, amelyeket az orosz titkosszolgálatok irányítanak – jelentette ki az ukrán külügyminisztérium kedden nyilvánosságra hozott közleményében.

Kijev a dokumentumban követelte Moszkvától, hogy mihamarabb hagyjon fel az ukrán belügyekbe való beavatkozással, és teljesítse a konfliktus rendezésére tett nyilvános ígéreteit. A tárca leszögezi, hogy Ukrajna kész a nemzetközi párbeszédre olyan formátumban, amely képes gyakorlati eredményeket elérni szigorúan meghatározott határidőn belül.

Az amerikai és az orosz külügyminiszter a jövő héten Európában találkozik az ukrajnai válsággal kapcsolatban – jelentette be keddi szenátusi meghallgatásán John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője. Kerry nem nevezte meg a kétoldalú találkozó helyszínét.

Az amerikai külügyi szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unó képviselői 10 napon belül közvetlen tárgyalásba bocsátkoznak egymással. Kerry szerint orosz ügynökök és különleges egységek szítják az elszakadást célzó feszültséget Kelet-Ukrajnában, ami akár egy, a krímihez hasonló orosz katonai beavatkozás előkészítése is lehet.

Óvatosságra intett kedden az ukrán válsággal kapcsolatban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, és közölte: „egyelőre” ellenzi újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen, amellyel az EU-nak „közös érdekei” vannak. Martin Schulz „jobb megértést” szorgalmazott az orosz kormány és az unió között. A kelet-ukrajnai állami épületek oroszbarát tüntetők által történt megszállásával kapcsolatban azonban a további éberség szükségességére figyelmeztetett.

Olvasson még többet az ukrán helyzetről!