Így ver mindenkit tönkre a kormánypárt

Európa egyik legszegényebb országában három év után voksolnak újra.

Április 27-én az előre hozott parlamenti választással karöltve tartják a macedón elnökválasztás második fordulóját. Az április 13-ai első forduló előtt a kampány középpontjában az európai integráció állt, ezzel összefüggésben pedig az a vita, amely évek óta folyik Macedónia és Görögország között a volt jugoszláv tagállam nevével kapcsolatban. Gyorge Ivanov jelenlegi elnök, aki a második mandátumáért indult, azt mondta, a következő öt év alatt is arra törekszik majd, hogy konszenzusra jusson Görögországgal a névvita kapcsán.

Athén 1991 óta akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését, és ezzel az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését is. A névvita lényege, hogy Görögország burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert az egyik északnyugat-görögországi – Macedóniával szomszédos – tartományt Makedóniának hívják. Emiatt Athén 2008-ban megvétózta Macedónia NATO-csatlakozását, és akadályozza, hogy a 2005 óta uniós tagjelölt Szkopje számára az EU meghatározza a csatlakozási tárgyalások megkezdésének konkrét időpontját.

Sztevo Pendarovszki, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Unió (SZDSZM) jelöltje szerint előbb a macedón vezető politikusoknak kell megtalálniuk a közös hangot, és ezt követően kell megkezdeni a tárgyalásokat Görögországgal. A Polgári Kezdeményezés jelöltje, Zoran Popovszki szerint az egyetlen megoldás az lehetne, ha meggyőznék Athént, hogy a megnevezés nem jelent területi követelést, így megmaradhatna a Macedón Köztársaság megnevezés azzal a kitétellel, hogy Görögországnak joga lenne valamilyen más – megbeszélt – nevet használni az országra.

Az április 13-ai első fordulóban Ivanov a voksok 51,69 százalékát szerezte meg, de mivel ez nem a teljes választókorú lakosság felét tette ki, újráznia kell most vasárnap. Ellenfele Pendarovszki lesz, aki 37,51 százalékot kapott az első körben. Nikola Gruevszki, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO-DPMNE) vezetője, jelenlegi miniszterelnök abban bízik, hogy április 27-én pártja kettős győzelmet ünnepelhet. A Dimitrija Csuprovszki Intézet szerint erre minden esélye megvan, mivel a VMRO-DPMNE várhatóan 63 helyet szerez a 123 fős parlamentben, az ellenzéki SZDSZM pedig 31 mandátumra számíthat.

Gruevszki a kampány során többször arra hívta föl a figyelmet, hogy 2006 óta tartó miniszterelnöksége alatt 120 ezer új álláshely jött létre, így a munkanélküliségi ráta 39-ről 28 százalékra csökkent. Arról is beszélt, hogy a mezőgazdasági szektorba 590 millió euró áramlott, valamint a külföldi tőkebefektetések értéke 2 milliárd eurós csúcsot ért el. A politikus szerint az általa vezetett kabinet sokkal több ígéretét váltotta valóra, mint bármely korábbi macedóniai kormány.

Az ellenzék a kampányban az óriási szegénységre fókuszált, amely Európában az egyik legnagyobb. A havi átlagbér 350 euró (108 ezer forint) a balkáni országban, a legnagyobb munkaadó az állam. A másik fő probléma a fiatalok körében lévő óriási munkanélküliségi arány. Az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb vitát a Szkopje 2014 projekt váltotta ki, amelynek keretében új kormányzati épületeket és múzeumokat alakítottak ki a fővárosban.

„Azt szeretnénk, hogy Macedónia több perspektívát nyújtson a fiatalok számára, így például esélyteremtőbb oktatást, magasabb életszínvonalat, független bíróságokat és médiát” – fogalmazott Renata Deszkoszka, az SZDSZM egyik politikusa beszélt. Zoran Zaev, a szocdemek miniszterelnök-jelöltje szerint pártja új koncepciót, elképzeléseket és megoldásokat nyújt majd Macedóniának, azonban részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt.