Az állampolgárság megszerzését megkönnyítő jogszabályt az orosz kormány még a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása előtt, március 11-én terjesztette be a parlamentnek, amely gyorsított menetben, április negyedikén fogadta el. Szakértők szerint az orosz állampolgárság egyszerűsített megszerzése a Krímben, illetve a Kelet- és Dél-Ukrajnában élő oroszok millióit célozza meg.
A törvény olyan külföldön élő orosz anyanyelvűekre – a megfogalmazás szerint „honfitársakra” – vonatkozik, akiknek felmenői, vagy az illető saját maga korábban állandó jelleggel az Oroszországi Föderációban, a Szovjetunióban vagy a cári Oroszországban élt.
Az Orosz Migrációs Szolgálat által ebből a célból alakított bizottság fogja személyes beszélgetés során megállapítani azt, hogy az orosz állampolgárságot kérelmező személy orosz anyanyelvűnek minősül-e. Azok, akik megfelelnek ezen a beszélgetésen, különleges beutazóvízumot kapnak, amelynek alapján azonnal állandó tartózkodási engedélyre tesznek majd szert. Az ilyen egyszerűsített állampolgárság megszerzése nem tarthat majd tovább három hónapnál. A törvény ugyanakkor előírja, hogy csakis a „külföldi állampolgárságról” való lemondás esetén szerezhetik meg egyszerűsített eljárásban az orosz állampolgárságot az orosz anyanyelvű „honfitársak”.
Putyin ugyancsak hétfőn jelentette be, hogy rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket elnyomás sújtott a sztálini önkény idején.
A krími tatár kisebbség a félsziget közel kétmilliós lakosságának 12-15 százalékát teszi ki. 1944. május 18-a előtt ez az arány mintegy 20 százalékos volt. A tatárok vallási és politikai vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősítették és kollektív bűnösnek kiáltották ki a teljes tatár lakosságot – mintegy 183 ezer embert –, s 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más távoli vidékeire, koncentrációs táborokba deportálták. Hasonló önkény sújtotta a rendeletben megnevezett más népcsoportokat is.
Oroszország megakadályoz minden kísérletet a polgárháború kirobbantására Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter az után, hogy mozambiki kollégájával tárgyalt Moszkvában. Szergej Lavrov közölte: „bűnös politikát” folytat az, aki polgárháborút szít és „nyilvánvalóan komoly, véres konfliktus” kialakulásában reménykedik.
A külügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szemet huny „a kijevi hatalom és annak támaszai, a fegyveresek garázdálkodása felett”. Lavrov elítélte a kelet-ukrajnai Szlovjanszk közelében vasárnap kora reggel történt lövöldözést, amelyben a régió belügyi igazgatóságának adatai szerint három ember halt meg.
