Nem szívesen látják az ukránokat a Krímben

Kijev közben az uniós piac megnyitásától várja a megváltást, a kárpátaljai magyarok pedig aggódnak.

Ukrajna valódi alkotmányreformot hajtson végre, ne csak látszólag változtasson az alapokmányon, Kijev továbbá bizonyítsa függetlenségét a Nyugattól – hangoztatta pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A politikus a FÁK-tagállamok (a több szovjet utódállamot tömörítő Független Államok Közössége) külügyminisztereinek közös, moszkvai sajtóértekezletén azt hangoztatta, valódi alkotmányreformra azért van szükség Ukrajnában, hogy azzal vége szakadjon az ország belügyeibe való beavatkozásnak. Úgy tűnik ugyanis – mondta Lavrov –, hogy a Nyugat vette kezébe Ukrajna sorsának meghatározását, s a jelenlegi ukrán hatóságok tetteiből jelentős mértékben hiányzik a függetlenség.

Közel 40 kárpátaljai magyar civil szervezet és a három történelmi magyar egyház is aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben Ukrajna új vezetésétől kulturális és regionális önrendelkezést, valamint a kettős állampolgárság intézményesítését kérte a kárpátaljai magyarság számára – írta pénteken utcára került számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap.

Később Gajdos István, az ukrán parlament képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke nyílt levélben jelentette be, hogy felvállalja ügyük képviseletét.

A krími polgárok életének és az ottani katonai objektumok biztonságának a védelmével magyarázta országa megszálló lépéseit Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Moszkvában, a tárca pénteki rendkívüli állománygyűlésén, közölve, hogy az ukrán katonák mostanra elhagyták a félszigetet, s jelenleg hátrahagyott fegyverzetük átadása folyik Ukrajnának.

A miniszter az orosz hadsereg fellépéséről azt mondta, a hónapok óta romló ukrán belpolitikai helyzetben, amely március elején válságos szakaszba jutott, „veszélybe került a Krím polgárainak élete, s felmerült annak a veszélye, hogy szélsőséges szervezetek elfoglalják az (ottani) orosz katonai létesítményeket”.

Ebből kiindulva a Szevasztopolban állomásozó „orosz Fekete-tengeri flotta alegységei megerősítették a krími orosz katonai objektumok védelmét” – magyarázta Sojgu az Ukrajnához tartozó félsziget feletti katonai ellenőrzés március eleji megteremtését, amely alig három hét alatt a terület Oroszországhoz csatolásához vezetett.

Bezárta éttermeit a Krím félszigeten a McDonald’s – derült ki a nemzetközi gyorsétteremlánc kijevi kirendeltségének pénteki közleményéből. „Az általunk nem ellenőrizhető működtetési körülmények miatt a McDonald’s úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja a Szevasztopolban, a Szimferopolban és a Jaltában lévő éttermeket” – közölte egy szóvivő. Az ottani alkalmazottakat Ukrajna más területeire csoportosítják át – tette hozzá. Az indoklásban nem említik a feszült politikai helyzetet, de a döntés valószínűleg összefügg a Nyugat és Oroszország viszonyának a hidegháború vége óta legnagyobb válságával – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.

Eközben – mondta Szergej Sojgu – Oroszország nem sértett meg egyetlen kétoldalú megállapodást sem, amelyet Ukrajnával kötött, és a nemzetközi kötelezettségvállalásait sem szegte meg. A Krímben állomásozó orosz Fekete-tengeri flotta létszáma nem haladta meg a 25 ezer főt – tette hozzá.

Ugyanakkor az orosz törvényhozás alsóháza elfogadta azt a törvényt is, amely a külföldön élő orosz anyanyelvűek számára megkönnyíti az állampolgárság megszerzését. Szakértők szerint az orosz állampolgárság egyszerűsített megszerzése a Krímben, illetve Kelet- és Dél-Ukrajnában élő oroszok millióit célozza meg.

Eközben Oroszország ellen fegyverkeznek a NATO közép- és kelet-európai tagállamai. Románia és Lengyelország is bejelentette, hogy állandó NATO-alakulatot hív az országba és az orosz fegyvereit pedig amerikaira cseréli.

Svédország és Finnország is védelmet kért az észak-atlanti szövetségtől. Az oroszok közben azt állítják: nem akarnak újabb kelet-európai területeket elfoglalni.

Mint ismert, csütörtökön Barack Obama amerikai elnök aláírta az Ukrajnának nyújtandó egymilliárd dolláros hitelgaranciáról és az Oroszország elleni szankciók bevezetéséről szóló törvényt.