A helyi média beszámolói szerint az Azovi-tenger északi partján fekvő város laktanyájához helyi idő szerint este nyolc körül mintegy ötszáz álarcos oroszbarát aktivista érkezett, és körbevették a laktanyát. A beszámolókat ismertető dpa hírügynökség szerint a támadók azt követelték az ukrán belügyi laktanya katonáitól, hogy adják át minden fegyverüket és álljanak át a lázadók oldalára.
Az ITAR-TASZSZ azt jelentette, hogy mikrobuszokkal a helyszínre érkező, szürke egyenruhás ismeretlenek Molotov-koktélokat kezdtek el bedobálni a kaszárnya területére, amire válaszul bentről lövések dördültek és tűzpárbaj alakult ki. Találat ért egy mentőautót és két közelben lévő lakást is. A bentlakók kimenekültek a találat okozta gázszivárgás miatt. A tűzpárbajban egy ember meghalt, további 12 pedig megsebesült. Mindannyiukat kórházba szállították.
Az orosz határ közelében fekvő 450 ezres ukrán nagyváros honlapja csütörtök hajnali egy óra körül arról adott hírt, hogy a közeli Sztarodubovka irányából katonai konvoj tart Mariupol felé. Nem sokkal ezután a honlap arról számolt be, hogy abbamaradt a lövöldözés a laktanyánál.
A NATO szerdán közölte: Oroszország terrorizmust exportál Ukrajnába, Kijev szerint pedig Moszkva gyilkosságokra bujtogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat. Ezzel szemben az Európai Unió katonai hírszerzésének főnöke, Georgij Alafuzoff azt mondta: nincs jelentős orosz katonai jelenlét Ukrajna keleti részén.
„Terrorellenes művelet”
Az ukrán fegyveres erők kedden „terrorellenes műveletet” kezdtek az ország keleti részén az oroszbarát szakadárok ellen, akik elfoglalták egyebek között a donyecki városházát is, és népszavazást követelnek a megye területi státusáról.
Fegyveres oroszbarát szeparatisták a múlt hét vége óta legalább tíz kelet-ukrajnai városban foglaltak el rendőrségi és más középületeket. E támadásokat a kijevi kormány szerint orosz ügynökök szervezik. Oroszország ezzel szemben azt állítja, hogy a térség orosz ajkú lakosságának az új kijevi vezetés elleni spontán tüntetéseiről van szó.
Orosz erők hasonló támadásokat hajtottak végre március elején az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten, amely felett alig két hét alatt átvették az ellenőrzést, s a terület egy gyors népszavazást követően március 21-re Oroszországhoz csatlakozott.
Oroszországnak további szankciókkal kell számolnia, ha fokozza a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott támogatását – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök szerdán, a CBS televíziónak nyilatkozva. „Következetesen azt mondjuk, hogy minden esetben következményei lesznek annak, amikor Oroszország olyan lépéseket tesz, amelyek célja Ukrajna destabilizálása és szuverenitásának megsértése” – jelentette ki az elnök.
Obama egy nappal azelőtt adott tévéinterjút, hogy Genfben találkozik az amerikai, az orosz és az ukrán külügyminiszter, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, hogy az ukrán válság megoldásáról tárgyaljon.
A négyoldalú tanácskozás kudarca esetére névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személyek újabb Oroszország elleni szankciókat helyeztek kilátásba, és jelezték azt is, hogy az Egyesült Államok egészségügyi felszerelést és felsőruházatot (kabátokat) szándékozik küldeni az ukrán hadsereg számára.
Az amerikai elnök Moszkvát okolta az ukrajnai krízis miatt. Mint mondta, Oroszország már most is megérzi a Krím félsziget márciusban történt elcsatolása miatt ellene bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket.
„Putyin úr döntései nemcsak Ukrajnának ártanak, hanem hosszú távon Oroszországnak is” – hangoztatta Barack Obama. Hangot adott meggyőződésének, miszerint Oroszország nem érdekelt abban, hogy konfrontálódjon az Egyesült Államokkal. „Nincs szükségünk háborúra” – szögezte le az amerikai elnök.
Válságtalálkozó kezdődött csütörtökön reggel Genfben az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus rendezésének céljával Ukrajna, Oroszország, valamint az Egyesült Államok külügyminiszterei és Catherin Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője részvételével.
