Rendőrökkel szorítanák ki a belvárosból a romákat

Jogi megoldás híján csupán kergetőznek a párizsi rendőrök a matracos bevándorlókkal. Tagadják az etnikai indíttatást.

Lokalizálni és elhajtani a cigányokat a 6. kerületből – ez áll abban a rendőrségi utasításban, melyet a helyi kapitányságon adtak ki nemrégiben. A Le Parisien által megszellőztetett, simán rasszistának is bélyegezhető ukáz létét nem csupán a hatóság ismerte el, de a belváros polgármestere is. (Néhány hónappal ezelőtt hasonló botrányt kavart az a cigány bevándorlókról vezetett etnikai lista, melyet a svédországi Skane megye rendőrkapitányságán állítottak össze. A Dagens Nyheter lap cikkéből kiderült, a legfiatalabb listázott két év alatti volt, de akadtak bőven tizenévesek is, ráadásul a gyűjtést nem a bűnügyi nyilvántartás alapján végezték, hanem pusztán etnikai alapon.)

A Franciaországban csak „utazó embereknek” nevezett, körülbelül 75 ezres cigányság évszázadok óta az országban él, és bár ők is folyamatosan mozgásban vannak, nem velük van a probléma. A nagyjából 25-30 ezres, Közép- és Kelet-Európából, főként Bulgáriából, Romániából bevándorló romákkal annál inkább akad, ők évek óta borsot törnek a rendőrség orra alá.

Már a Sarkozy-érában megindultak a munkagépek a zömmel lille-i, Párizs környéki illegális bádogtelepek ellen – közel 400 van belőlük Franciaország-szerte –, ahová személyautókkal, lakókocsikkal érkeztek a szabad munkaerő-áramlás uniós elvét valló cigányok. A rendőrség tehetetlen, ugyanis hiába fizettek felnőttenként 300, gyermekenként 100 eurót a migránsoknak, hogy hazatérjenek – az ingyenes repjegy mellé. A roma bevándorlóknak arra is tellett ebből az összegből, hogy egy lendülettel visszatérjenek kiutasításuk helyszínére. Ma már nem a migránsoknak, hanem a román államnak utalnak felzárkóztatásra a franciák – mindhiába. A folyamat nem áll meg, sőt: az Emberi Jogok Ligája (LDH) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) által idén januárban készített kimutatás szerint 2013-ban dupla annyi bádogtanyát kellett felszámolni és illegális bevándorlót kitoloncolni, mint egy évvel korábban.

A hírek eddig leginkább nagyvárosok körüli szegénytelepekről, és problémás lakóiról szóltak, a fenti eset jelzi: immár Párizsban is megindult a kergetőzés a cigány bevándorlókkal. A hangulatos kávézóiról, éttermeiről, no meg a Bastille-ról ismert, közkedvelt éjszakai szórakozóhelyekkel bíró 11. kerület szocialista vezetője, Patrick Bloche megelégelte az utcán életvitelszerűen berendezkedő cigány családokat, és kiebrudalta őket. A romák nem mentek messze, a Szajna túlpartján található 6. kerületben megálltak. A helyi rendőrök egy 2012-es határozat alapján próbáltak fellépni velük szemben, aminek két lényeges pontja van. Egyfelől az intézkedésnek az életvitelszerű utcán lakás megszüntetésére, és nem az etnikumra kell koncentrálnia, másrészt a migránsoknak fel kell ajánlani átmeneti szálláshelyet. Ez megtörtént, de a hajléktalanszállók nyújtotta fedél nem jelent megfelelő megoldást.

A 6. kerületben található a Francia Akadémia, a szenátusnak helyet adó Luxembourg Palota és a Saint-Germain-apátság. Nem csupán szemrevaló turistalátványosságokkal büszkélkedhet tehát, de Párizs leggazdagabb városrésze is, az utóbbi években a fővárosi elit itt vásárolta a legtöbb lakást. Budapesti szemmel nézve talán az ötödik vagy a második kerülettel vonhatnánk párhuzamot. Ráadásul a 11. és a 6. kerület lakosságának csupán 20, illetve 15 százaléka uniós országbeli vagy EU-n kívülről érkezett bevándorló. Etnikai nagyító alatt szemlélve, a két belső kerület majdnem fordítottját mutatja, mint a külvárosi, zömmel Magreb-országokból érkezett, szegényebb migránsok lakta negyedek. A nevezetességekre, cuki kávézókra vadászó turisták és a párizsi felső tízezer számára így minden bizonnyal még inkább sokkoló lehet a matracon alvó, piros lámpánál kéregető romák látványa.

A Katolikus Karitász párizsi vezetője elmondta, bár a kiszivárgott rendőri ukáz hatalmas botrányt kavart, mindössze 10-15 cigány családról van szó, akik nemrég érkeztek. A Párizs elővárosának számító Saint-Ouenben tavaly novemberben elbontott bádogváros néhány száz kitelepítettjének tehát nincs köze a jelenlegi helyzethez. Jean-Pierre Lecoq, a 6. kerület polgármestere nem tagadta, hogy a rendőrök utasítást kaptak az utcán lakó, kisgyermekes családok begyűjtésére, de hangsúlyozta, hogy az akciónak nem volt etnikai színezete.

A francia hatóságok jogorvoslat nélkül csupán időlegesen tudják megoldani az utcán kéregető cigányok elhelyezését, jobb híján egyik kerületből szorítják őket a másikba. Ha sikerül illegális bevándorlóként kiutasítani őket az országból, rögvest visszatérnek. Több kimutatás szerint a néhány tízezer főnyi roma migráns nem cserélődik, ugyanazok jönnek vissza, akiket korábban kiebrudaltak. Ennek ellenére Stéphane Le Foll kormányszóvivő ugyanazt a kását fújja, mint Manuel Valls korábbi és Bernard Cazeneuve frissen beiktatott belügyminiszter: minden romát vissza kell küldeni hazájába – Romániába vagy Bulgáriába –, és ott kell integrálni. Az ennek anyagi alapot biztosító államközi megállapodás láthatóan nem hozott sikert. A franciák így felületi kezelésként jelenleg egyetlen – jórészt hatástalan – módon próbálnak gátat szabni a probléma elharapózásának: körömszakadtáig ellenzik Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.