Jen Psakit az Eho Moszkvi rádió arról kérdezte a Twitter közösségi portálon, Washington mérlegeli-e annak lehetőségét, hogy magát Vlagyimir Putyint sújtsa szankciókkal. A szóvivő azt válaszolta, tisztségviselők egész soránál mérlegelik szankciók lehetőségét, és „sokan vannak, mielőtt Putyin elnök szóba kerülne”.
Arra a kérdésre, hogy a szankciók kilátásba helyezése hatékonynak bizonyult-e, Psaki igennel felelt. „Fontos világossá tenni a következményeket. Az Egyesült Államok szankciókkal sújthat személyeket, vállalatokat és ágazatokat. A cél azonban nem ez, hanem a feszültség enyhítése” – írta.
Washington már a Krím félsziget bekebelezésében érintettnek vélt számos orosz tisztségviselő és képviselő esetében vízumtilalmat rendelt el, és befagyasztotta vagyonukat. Az Egyesült Államok Vlagyimir Putyinhoz közel álló üzletembereket is célba vett, és további gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Oroszország nem tartja be az ukrán válság enyhítését célzó múlt heti négyoldalú genfi megállapodást.
Kijev eközben felszólította Moszkvát, hogy a genfi megállapodásokkal összhangban nyilvánosan határolja el magát a kelet-ukrajnai szakadároktól, a fegyverek azonnali beszolgáltatására és a középületek felszabadítására hívja fel őket.
Mivel a Moszkva-barát szakadároknak nincs támogatásuk a kelet-ukrajnai lakosok körében, Oroszország újabb és újabb módszereket talál ki a térség megingatására, mindenfajta provokációkat szervez és hajt végre – idézte kedd reggel a kijevi média az ukrán külügyminisztérium közleményét. Az orosz külügyminisztérium és a Kreml befolyása alatt álló tömegtájékoztatási eszközök pedig újabb „dezinformációs hullámot" gerjesztettek, hogy megtévesszék a nemzetközi közösséget a robbanékony kelet-ukrajnai helyzet valódi okait illetően – áll a kijevi közleményben.
A külügyminisztérium leszögezte, hogy Kijev pontosan tartja magát az Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió diplomáciai vezetői között április 17-én Genfben létrejött négyoldalú megállapodáshoz, és azóta egy sor intézkedést tett ehhez igazodva, beleértve az erőszaktól való tartózkodást a fegyveres erők részéről, az alkotmányreform vitára bocsátását, valamint törekszik arra, hogy nagyobb önrendelkezést kapjanak a régiók.
Andrij Descsicja ukrán ügyvivő külügyminiszter a Twitter közösségi portálon arról tájékoztatott: Kijev diplomáciai jegyzéket küldött Moszkvának arról, hogy milyen lépéseket tesz az ukrán kormány a genfi megállapodások végrehajtása érdekében. Descsicja szerint, most Moszkvának kell számot adnia ugyanerről.
Oroszország és Ukrajnában tartózkodó „terrorista egységei” tüntetőleg nem hajlandók teljesíteni a genfi egyezségben foglalt megállapodásokat – jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő Joe Biden amerikai alelnökkel kedden Kijevben folytatott megbeszélésén. Az ukrán politikus kijelentette: ahelyett, hogy a „terroristák” letennék a fegyvereket, és elhagynák az általuk elfoglalt hivatali épületeket, hétfőn újra elfoglalták a városi rendőrkapitányságot a Donyeck megyei Kramatorszkban, a rendőrfőnököt pedig túszul ejtették. Leszögezte, hogy Ukrajna megfelelő válaszlépéseket fog tenni.
Az egységes és demokratikus Ukrajna, illetve a jelenlegi ukrán vezetés melletti amerikai kiállást kívánja nyomatékosítani Joe Biden alelnök, aki hétfőn érkezett Kijevbe, hogy egy nemzetközi megállapodást készítsen elő a feszültség enyhítése érdekében és a gazdasági és energiaügyi reformhoz szükséges technikai segítségről tárgyaljon vendéglátóival. Hétfőn fegyveresek ismét elfoglalták a rendőrség épületét Kramatorszkban.
A európai energiaunió megteremtéséről és az orosz gázmonopólium megtörésének szükségességéről ír a Financial Times európai kiadásának keddi számában Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Tusk a tekintélyes brit gazdasági és politikai napilap hasábjain megállapítja: a túlzott függés az orosz gáztól legyengíti Európát, amire szerinte az a megoldás, ha a monopolhelyzetben lévő Oroszországgal szemben egy egységes európai testület tárgyal és dönt a gázvásárlásról, és létrejön az energiaunió.
Oroszországot meg kell akadályozni abban, hogy hatalmas energiahordozó-készleteinek felhasználásával „túszul ejtse” a világot, és a hét vezető ipari hatalom (G7) el is kezdi az energiaellátási biztonság erősítését célzó intézkedések kidolgozását – mondta kedden megjelent nyilatkozatában a brit energiaügyi miniszter. Ed Davey a The Times című konzervatív brit napilapnak kijelentette: csak az elmúlt időszakban „legalább kétszer, ha nem háromszor” előfordult, hogy Oroszország meglehetősen agresszív módon használta fel energiaszállítói szuperhatalmi helyzetét. Részletek nélkül hozzátette: a május eleji római G7-találkozó napirendjén „nagyszabású” energiabiztonsági intézkedéscsomag megvitatása szerepel.
