Április 9-én körülbelül 190 millió indonéziai szavazó dönt majd az új parlamentről, a választási bizottság eddig 775 millió szavazólapot nyomtatott ki, amelyet több mint 550 ezer szavazókörbe kellett eljuttatnia. A választás lebonyolítását többek között az is nehezíti, hogy a délkelet-ázsiai országban több mint 900 szigeten kell egyidejűleg voksolni. Indonézia történetében egyébként a mostani lesz a negyedik szabad voksolás Szuharto diktatúrájának 1998-as bukása óta.
A szavazók szerdán 560 alsóházi, valamint 132 felsőházi helyről dönthetnek, de mindehhez hozzá kell tenni, hogy az ázsiai ország politikai rendszere roppant decentralizált, így a döntések jelentős részét a 33 tartományban megválasztott 2112 képviselő hozza. Mindezek ellenére az összes politikai elemező arra kíváncsi, hogyan szerepel majd az eddigi legnagyobb ellenzéki erő, az Indonéz Demokrata Harcpárt (PDI-P).
Egyébként a parlamenti voksolás eredménye fogja meghatározni, hogy ki lehet majd elnökjelölt a július 9-én kezdődő megméretésen. A múlt hónapban Megawati Szukarnoputri, a PDI-P elnöknője annak a véleményének adott hangot, hogy Dzsakarta népszerű kormányzójának, Joko Widodónak (az emberek Jokowinak becézik) kellene indulnia. A felmérések szerint Jokowinak meglehetősen magas az ismertsége, és minden esélye megvan arra, hogy a második elnöki ciklusát befejező Susilo Bambang Yodhoyonót kövesse a posztján.
Indonéziában ahhoz, hogy valamelyik politikai erő elnökjelöltet állítson, a parlamenti választásokon legalább a szavazatok 25 százalékát meg kell szereznie vagy pedig az alsóházi helyek 20 százalékát kell birtokolnia. Egyelőre úgy tűnik, hogy PDI-P önmagában képes lesz ezt teljesíteni, mivel a legutolsó felmérések szerint a szavazatok több mint 30 százalékára számíthat, így Jokowi minden bizonnyal ringbe szállhat. A válaszadók 17-22 százaléka a 2009-ben második helyen végzett Golkarra kíván voksolni, míg a harmadik helyen az emberi jogok megsértésével vádolt Gerindra végezhet körülbelül 14 százalékkal.
