Támad az ukrán hadsereg

Nem adták meg magukat az oroszbarát fegyveresek Kelet-Ukrajnában, az ideiglenes ukrán kormányfő beveti a hadsereget.

Luhanszkban az aktivisták egy szóvivője az orosz Interfax hírügynökségnek elmondta: egyikük sem kíván eleget tenni az ultimátumnak.

A Donyeck megyei Szlovjanszkból a Reuters brit hírügynökség szemtanúkat idézve azt írta, a szakadárok nem teljesítik az ultimátum feltételeit. A két elfoglalt rendőrségi épület egyike felett a határidő lejártával is orosz zászló lobogott, míg az épület előtt homokzsákokból emelt barikádnál álarcos emberek álltak.

Turcsinov az ukrán nemzethez intézett televíziós beszédében vasárnap este bejelentette, hogy „átfogó terrorizmusellenes hadműveletet” terveznek a hadsereg bevetésével a keleti országrészben, ahol szerinte Oroszország szítja a zavargásokat, és „háborút folytat Ukrajna ellen”. „Nem hagyjuk, hogy Oroszország ismét a krími forgatókönyvet követve járjon el” – tette hozzá.

A nemzetbiztonsági és védelmi hivatal (RNBO) helyettes vezetője szerint a rendkívüli állapot bevezetése miatt

Ma ugyanakkor arról beszélt: nem zárja ki azt, hogy Ukrajnában a május végi elnökválasztással egy időben népszavazást tartsanak az ország föderalizációjáról – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Meggyőződését fejezte ki, hogy egy ilyen referendumon az ukránok többsége „az oszthatatlan, független, demokratikus és egységes Ukrajnára” fogja adni a szavazatát.

Háromheti csúcsra szökött föl az arany ára, elemzők szerint azért, mert az oroszbarát szeparatisták nem tettek eleget a fegyverletételre és a hivatali épületek kiürítésére vonatkozó ukrán ultimátumnak.

Szintén háromheti csúcsra ugrott az orosz államcsőd esetére kötött biztosítási csereügyletek (CDS) árazása is.

Oroszország viszont előzőleg arra szólította fel a kijevi vezetést, hogy ő szüntesse be a helyi oroszok elleni háborúját. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz kérésre rendkívüli ülésen vitatta meg az ukrán helyzetet vasárnap, de ezen – mint az AFP francia hírügynökség értékelte – „süketek párbeszéde” folyt a Nyugat és Oroszország között.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok arra figyelmeztette Moszkvát, hogy újabb szankciókat rendel el ellene, ha tovább élezi a feszültséget Kelet-Ukrajnában.

Ha Kijev EU-párti hatóságai fegyvert vetnének be (Kelet-Ukrajnában), akkor az újabb konfrontációt jelentene Moszkvával, amely egy külügyi nyilatkozatban „bűnös parancsnak” minősítette a készülő ukrán hadműveletet – írta összegzésében a Reuters.

A CNN hírtelevízió donyecki tudósítója hétfőn délelőtt azt jelentette, nyoma sincs annak, hogy Kelet-Ukrajnában terrorellenes műveletek kezdődtek volna. „Nem látni katonákat, rendőröket, biztonsági erőket” – jelentették, a BBC brit tévé jelentése szerint a Donyeck megyei Szlovjanszk városában „minden csendes”, nincsenek harckocsik, nincs ostromállapot.

Az UNIAN eközben arról adott hírt, hogy eközben a Moszkva-barát szakadárok a Donyeck melletti Horlivkában a rendőrség épületének ostromára készülnek. A rendőrök odabenn elbarikádozták magukat, miközben mintegy 150 szakadár lezárta az épület melletti sugárutat. A BBC jelentése szerint a lázadók már hatalmukba is kerítették a belügyi épületet.

Ugyanakkor Kína és Németország külügyminiszterei arról nyilatkoztak: remélik, hogy az ukrajnai válság nem terjed tovább s az országhatárok önkényes megváltoztatása nem válik követhető példává. Frank-Walter Steinmeier és Vang Ji tárgyalásain a kínai diplomácia vezetője ugyan továbbra sem foglalt egyértelműen állást egyik fél mellett sem, de hangoztatta, országa bízik abban, hogy nemzetközi közvetítéssel megállapodás születhet a válság rendezéséről.

Steinmeier egységesnek nevezte az uniós reagálást s óvott attól, hogy a „józanságot és a józan észt” összetévesszék a gyengeséggel. Elítélte Moszkvát, eközben kiemelte, hogy nyitva tartják az ajtót a tárgyalások előtt. Mint mondta, szándékuk, hogy Moszkvát és Kijevet egy asztalhoz ültessék. Úgy vélte, Németország és Kína helyzetértékelése „nagyon hasonló”.

Eközben Francois Hollande francia elnök és David Cameron brit miniszterelnök telefonon egyeztetett az ukrajnai helyzetről, és mindkét politikus „nagyon határozottan elítélte” az elmúlt két napban Ukrajnában történt erőszakos cselekményeket.

Az EU külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon pedig a helyzet fokozódásának értékelték a kelet-ukrajnai eseményeket, a belga külügyminiszter a Krímben történtekhez hasonlította a helyzetet, és Oroszország elleni szankciókat sürgetett, holland kollégája ezt azzal egészítette ki, hogy arra az uniónak is fel kell készülnie. A svéd diplomácia vezetője úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy az orosz stratégia Ukrajna destabilizálását célozza, a lengyel külügyér pedig az EU-s energiaunió létrehozását is sürgette.

Ahogy a Nyugat reagál az ukrajnai eseményekre, „túlmegy az álszentség minden határán” – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Emlékezhetünk arra, hogy a Majdanon (az Európa-párti tiltakozó akciók kijevi központjában) történt erőszakot, amely halottak tucatjaival járt, demokráciának minősítették (Nyugaton), míg a délkeleten jelenleg folyó békés tüntetéseket illetően erőszakról beszélnek”.

Lavrov több információt sürgetett az ideiglenes ukrán elnök által aznap szóba hozott kelet-ukrajnai népszavazás lehetőségéről, ugyanakkor kijelentette: Oroszország érdeke, hogy Ukrajna egyben maradjon. Megjegyezte, hogy az új ukrán alkotmány kidolgozásába a keleti országrészek lakosait is be kell vonni. Az orosz külügyér korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy Moszkva arra is kíváncsi, hogy a CIA igazgatója miért tesz rendkívüli látogatást Kijevben.