A köztársasági elnök a találkozó után magyar újságíróknak elmondta: Katar hatalmas kapacitást épített ki a cseppfolyós földgáz szállítására. Az arab ország a harmadik legnagyobb gázkészlettel rendelkezik a világon, és évente sok milliárdnyi köbmétert exportál. Áder János szerint hamarosan Magyarország is részesülhet ebből a cseppfolyós gázból. Már csak néhány kilométernyi földgázszállító vezetéket és két, úgynevezett interkonnektort kell megépíteni, hogy Olaszország felől Magyarország és az egész régió katari gázt is kaphasson, amennyiben a pénzügyi feltételekről meg tudunk állapodni – fogalmazott az államfő.
Áder János hangsúlyozta: Magyarország számára fontos, hogy több lábra álljon, ne függjön egyoldalúan az orosz gáztól. Mint mondta, a katari gáz alternatív lehetőség lehet a visegrádi országok számára. Katarnak pedig mindez komoly piacot jelenthet, hiszen a négy ország együttes gázfelhasználása több mint 40 milliárd köbméter évente. Áder János személyében először keresi fel magyar államfő az arab monarchiát.
Az államfő kiemelte, hogy Katar az egy főre eső nemzeti jövedelem tekintetében az első a világ országai között, fantasztikus gáz- és kőolajvagyonának köszönhetően. Katar komoly befektetési lehetőségekkel kecsegteti az ide érkezőket, és Katar is befektet a világ számos országában. „Azért vagyunk itt, hogy ezeket a lehetőségeket mi is megpróbáljuk kihasználni” – tette hozzá. Szólt arról, hogy lehetőség van mezőgazdasági együttműködésre a két ország között, ugyanis az élelmiszertermelés nehézségekbe ütközik Katarban. Magyarország akár a termelés, akár a raktározás területén is segíteni tudna Katarnak. Az első katari élelmiszergyártó cég már Magyarországra települt – tette hozzá.
Áder János infrastrukturális együttműködésről is tárgyalt az emírrel. Mint mondta, a Magyar Villamosművek sikeres pályázatokon vett részt a katari villamosenergia-hálózat korszerűsítésében, a víztisztitás kapcsán pedig kiemelte, hogy magyar mérnökök és fejlesztők révén új technológiák alkalmazására nyílik lehetőség a Perzsa-(Arab-)öböl mentén fekvő arab országban. A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság kapcsán elmondta, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése már megkezdődött, metrót is építenek Dohában. Áder János felvetette, hogy a budapesti 4-es metró sikeres megépítése után katari-magyar együttműködésre is lehetőség nyílhat. Hozzátette: az első magyar cég alvállalkozóként már megrendelést kapott a katari metróépítésében.
Az államfő a magyarországi napelem- és napkollektor-gyártást is kiemelte együttműködési lehetőségként. Szólt arról, hogy a két ország közötti anyagi különbségek ellenére egyenrangú partnerként kezelték a magyar delegációt. Hozzátette: az üzlet az üzlet, két egyenrangú fél megállapodásában, közös hasznon alapuló üzletekben bízhatnak. Hangsúlyozta, a feltételek adottak ahhoz, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb volumenű gazdasági együttműködés alakuljon ki a két ország között.
Magyarország katari importjának értéke 2013-ban mindössze egymillió dollár volt, exportjáé pedig 25 millió dollár. A kétoldalú kereskedelmi forgalom a rekordévnek számító 2012-ben is alig haladta meg az 58 millió dollárt (ebből 50 millió volt a magyar export értéke). Az emírrel tartott találkozó után Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára a katari oktatási miniszterrel írt alá oktatási együttműködési megállapodást, amely kutatóintézetek és oktatási intézmények közötti tapasztalatcseréről, valamint diákok cserelátogatásáról is szól. A nap folyamán korábban Katar pénzügyminiszterével is tárgyalt a delegáció. A magyar küldöttség kedden este a katari magyar kolónia tagjaival – orvosokkal, bankárokkal, a kulturális élet képviselőivel – találkozik, szerdán reggel pedig a tervek szerint Abdalláh bin Nászer bin Kalifa Ál Száni sejk, katari miniszterelnök és belügyminiszter fogadja őket.
