A köztársasági elnök hétfő este érkezett Dohába, útjára elkísérte felesége, Herczegh Anita. A delegáció tagja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.
Áder János és Varga Mihály a nap folyamán Dohában megbeszélést folytat Tamím bin Hamad Ál Száni sejkkel, Katar állam emírjével. A tervek szerint találkoznak Abdalláh bin Nászer bin Kalifa Ál Száni sejkkel, katari miniszterelnökkel és belügyminiszterrel. A nap végén a magyar delegáció a katari magyar kolónia tagjaival (orvosokkal, bankárokkal, a kulturális élet képviselőivel) találkozik.
A katari látogatás fő témája lehet, hogy magyar cégek milyen lehetőségeket találnak abban a fejlesztési alapban, amelyre évente 20-30 milliárd dollárt fordít Katar. Jelenleg a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban sok a kihasználatlan lehetőség, ezek iránt a magyar vállalatok érdeklődése érezhetően növekszik. Ugyancsak cél lehet, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi befektetési lehetőségekre. Mivel Kataré a világ harmadik legnagyobb földgáztartaléka, ez a terület is szóba kerülhet a tárgyalásokon, hiszen az arab ország számára fontos piac lehet a jövőben Kelet-Közép-Európa.
Katar területén kétmilliónyian élnek, de közülük csak 280 ezren katari állampolgárok. A lakosság túlnyomó része vendégmunkás. Az arab ország gyakorlatilag egy nemzedék alatt teremtett luxuskörülményeket, miután a 40-es években jelentős mennyiségű földgázt találtak területén. Ma a világon Katarban a legmagasabb az egy főre jutó GDP, mintegy 104 ezer dollár. Katar a Föld egyik olyan országa, ahol az állampolgárok nem fizetnek jövedelemadót, és ahol lényegében nincs munkanélküliség.
Magyarország katari importjának értéke 2013-ban mindössze egymillió dollár volt, exportjáé pedig 25 millió dollár. A kétoldalú kereskedelmi forgalom a rekordévnek számító 2012-ben is alig haladta meg az 58 millió dollárt (ebből 50 millió volt a magyar export értéke).
