A Reuters birtokába jutott rendezési terv nem szól a kelet-ukrajnai területeket ellenőrzésük alá vont oroszbarát fegyveresek által vasárnapra kiírt népszavazásról, de azt leszögezi, hogy a május 25-i ukrán elnökválasztás az ország stabilizálásának kulcseleme.
Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az EBESZ soros elnökével tartott találkozója után a referendum elhalasztását kérte, de a szakadárok bejelentették, hogy megtartják a Donyeck és Luhanszk megye függetlenedéséről kiírt voksolást.
Az Európai Unió nyomatékosítottan hangsúlyozza, hogy sem most hétvégén, sem máskor nem kellene népszavazást tartani Ukrajna bármely részének hovatartozásáról – jelentette ki csütörtökön Maja Kocijancic, Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője.
Nem biztos, hogy lesz halasztás
A kelet-ukrajnai orosz szakadárok nem halasztják el a függetlenségi népszavazást. A döntést az után jelentették be, hogy Donyeck és Luhanszk megye úgynevezett népi tanácsa elutasította az orosz elnök kérését.
Az EBESZ a tervben azt is leszögezi, hogy az illegális fegyveres csoportoknak ki kell vonulniuk az általuk megszállt területekről. Megerősíti, hogy a kijevi vezetésnek joga van bevetni a biztonsági erőket, de csak az erőszak megakadályozása érdekében és „arányos módon”. Mindemellett a kétoldalas tervben az áll, hogy amnesztiát kell adni azoknak, „akik elhagyták a megszállt épületeket és letették a fegyvert, kivéve a főbenjáró bűncselekményekben bűnösnek találtakat”. A Reuters egy EBESZ-tisztségviselőre hivatkozva azt írta, hogy a tervet Burkhalter szerda este bemutatta Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács elnökének is. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudni, hogy a dokumentumot közzéteszik-e hivatalosan.
Az EBESZ a béketervben felajánlotta, hogy koordinációs szerepet vállal az ukrán helyzet rendezéséről szóló április 17-i genfi megállapodás végrehajtásában. Egyebek mellett az illegális fegyveres csoportok leszerelésének, az elfoglalt épületek feladásának és a túszul ejtett emberek szabadon engedésének ellenőrzésében ígért segítséget a szervezet, amelynek megfigyelőit korábban fogságba ejtették az oroszbarát szakadárok Ukrajna keleti részén. A rendezési menetrend szerzői emellett előirányoznak egy széles körű nemzeti párbeszédet is, amelynek keretein belül „a decentralizációról, a helyi önkormányzatiságról, a nyelvhasználat és a nemzeti kisebbségek” kérdéseiről folyna a diskurzus „magas szintű nyilvános kerekasztaloknál”.
A tervezet ugyanakkor nem tartalmaz említést Oroszország szerepéről a folyamatban, dacára annak, hogy sok nyugati politikus és elemző szerint Moszkva áll a kelet-ukrajnai események mögött. Oroszország jelenleg vizsgálja a javaslatot.
