Az ukrán katonák figyelnek, a lakosok elégedetlenkednek

Az ukrán határőrök nem észlelnek orosz katonákat az ukrán határtól 10 kilométeres távolságban.

Az ukrán határőrök nem észlelnek orosz katonákat az ukrán határtól 10 kilométeres távolságban – közölte keddi tájékoztatóján Szerhij Asztahov, az ukrán határőrszolgálat vezetőjének tanácsadója. Szavait az Interfax Ukraina hírügynökség idézte internetes oldalán. Hozzátette, hogy néhány héttel ezelőtt az említett területen orosz katonai eszközök mozgása és katonák jelenléte volt megfigyelhető.

Asztahov hangsúlyozta, hogy az ukrán határőrök folyamatosan felügyelik az Oroszországgal szomszédos határszakaszt. Ezt egyebek között a határőrségnek egy olyan repülőgépe végzi, amely hőérzékelő kamerával van felszerelve. Az orosz elnök hétfőn elrendelte, hogy vezényeljék vissza állomáshelyeikre az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó orosz csapatokat.

A kelet-ukrajnai lakosságnak kezd elege lenni a szakadárok miatti lövöldözésekből, az összecsapások miatti károkból.

Jekatyerina Len, egy 61 éves asszony házát aknagránát találta el, könnyekben tört ki, miközben nézte a romokat. Elmondása szerint a tüzérségi támadást csak azért élte túl, mert a szomszédoknál töltötte az éjszakát. Számos helyi lakos mindkét félre egyaránt haragszik. Elmondásuk szerint meglehetősen sok épületet ért már találat, amikor a környéken dúltak a harcok. „Fel kell hagyniuk ezzel a banditizmussal, hogy béke lehessen. Meddig folyhat ez tovább? Egységes országunk volt, és nézzék meg, mi történt!” – mondta egy másik szlovjanszki lakos.

Vjacseszlav Ponomarjov, Szlovjanszk „népi polgármestere” kedd délután mintegy kétszáz fős tiltakozó tömeggel találkozott. A lakosok közül többen dühödten kiabálva követelték, hogy hagyjanak fel az ellenségeskedéssel. Ponomarjov, övébe tűzött pisztollyal és fegyveres testőr kíséretében jelent meg a tömeg előtt és azt mondta, hogy kárpótolni fogják azokat, akiknek a háza megrongálódott.

Átutalta az Európai Bizottság az első, 100 millió eurós részletet az Ukrajnának kínált, összesen 1,61 milliárd eurós, úgynevezett makroszintű pénzügyi támogatásból – közölte kedden a brüsszeli testület. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az első részletet a következő hetekben további félmilliárd euró átutalása követheti, ha az ukrán parlament ratifikálja a segítségnyújtásról szóló nemzetközi megállapodást és kölcsönszerződést.

„Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett, hogy segítse Ukrajnát súlyos gazdasági gondjai leküzdésében. Az első átutalás valóra váltja ezt az elkötelezettséget” – idézte a bizottsági közlemény Siim Kallast, aki a választási kampány miatt fizetés nélküli szabadságon lévő Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztost helyettesíti a biztosi kollégiumban.

Az úgynevezett makroszintű pénzügyi támogatással Brüsszel kedvezményes hitelt nyújt Kijevnek. Ez az EU egyik rendkívüli válságkezelő eszköze, amely lényegében annyit tesz, hogy az EU vesz fel hitelt a pénzpiacon a tényleges kedvezményezett helyett, mert Brüsszel jóval kedvezőbb feltételekkel kaphat kölcsönt, majd pedig a pénzt továbbadja a kedvezményezettnek. A kedvezményes hitel célja elsősorban Ukrajna negatív és gyorsan romló fizetési mérlegének és pénzügyi helyzetének javítása.

Az ukrán parlament elfogadta kedden az Európai Unióval aláírt, Ukrajnának nyújtandó, egymilliárd euróig terjedő hitelt előirányzó memorandum ratifikálásáról szóló törvényt. Az előterjesztést 229 képviselő támogatta a 450 fős parlamentben. A szavazáskor 281-an voltak jelen. A hitelről kötött megállapodás azután lép életbe, hogy Kijev hivatalosan írásban tájékoztatta Brüsszelt: végrehajtotta az ukrán törvények által előírt belső eljárásokat, amelyek a megállapodás életbe lépéséhez szükségesek. Az unió egy vagy két részletben folyósítja ezután a legfeljebb egymilliárd eurót, amit maximum 15 éven belül kell Ukrajnának visszafizetnie.

A memorandumban foglaltak szerint az Európai Tanács április 14-én döntést hozott arról, hogy Ukrajnának legfeljebb egymilliárd euró összegben nyújt támogatást hitel formájában. A segítség célja, hogy mihamarabb csökkenhessen az Ukrajnára nehezedő külső pénzügyi nyomás, javuljon az ország fizetési mérlege és költségvetési helyzete, valamint növelhesse valutatartalékát. Brüsszel és Kijev március 21-én írta alá az EU–ukrán társulási megállapodás politikai részét, egyelőre a pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi részek nélkül.

Ukrajnában még a vasárnapi elnökválasztás előtt megtartják a válság békés rendezését szolgáló kerekasztal-tárgyalások következő fordulóját – mondta a német külügyminiszter kedden Berlinben. Frank-Walter Steinmeier az ukrán kollégájával, Andrij Descsicjával közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kerekasztal-tárgyalások nagyban hozzájárulnak a nemzeti párbeszéd megindulásához. Konkrét eredmények eléréséhez ugyan „időre és türelemre van szükség”, de az eddigi fórumok hasznosnak bizonyultak, ezért már a napokban megtartják a harmadik fordulót Wolfgang Ischinger volt német diplomatának, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia igazgatójának vezetésével, várhatóan Mikolajiv városban – mondta a német külügyminiszter.

Reménykeltőnek nevezte, hogy az utóbbi napok viszonylag békésen teltek a válsággócokban, és hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú a vasárnapi előre hozott elnökválasztás sikeres lebonyolítása. El kell érni, hogy a forrongó keleti vidékeken is minél többen részt vegyenek a választáson – fűzte hozzá, kiemelve, hogy a szabad és demokratikus elnökválasztás „a stabilizáció kezdete” lehet.