Beryl Howell bíró megállapította: az amerikai bíróságnak nincs joghatósága az ügyben. A döntésről a Miami Herald című lap számolt be a honlapján, „szokatlanul hosszúnak” nevezve a 97 oldalas ítéletet.
A felperesek, akik nem neveztek meg konkrét kárösszeget, két szövetségi jogszabályra hivatkoztak. Az egyik kivételeket tesz lehetővé a külföldi állam mentességéről rendelkező törvény alól, a másik pedig az amerikai állampolgársággal nem rendelkező személyek számára biztosít lehetőséget arra, hogy az Egyesült Államok területén külföldi magánszervezetek ellen eljárást kezdeményezzenek.
A bíró megállapította: az alpereseket nem lehet perbe fogni az Egyesült Államokban. Egy amerikai bíró – írta – nincs abban a helyzetben, hogy „megállapítsa, egy külföldi állam elegendő erőfeszítést tett-e azért, hogy jóvátegye azokat (a vészkorszakban elkövetett) borzalmakat”.
1944-ben kevesebb mint két hónap alatt 147 vasúti szerelvényen több mint 430 ezer magyar zsidót deportáltak koncentrációs táborokba, a túlnyomó többségüket Auschwitzba – jegyezte meg a Miami Herald.
Holokauszttúlélők és a leszármazottaik egy csoportja 2010-ben egy másik pert is indított Chicagóban a MÁV és a magyar állam ellen. A Magyar Nemzet március 21-én bírósági forrásokra hivatkozva azt írta, ez a per lezárult, miután a fellebbviteli bíróság végleg elutasította a keresetet, mert a felperesek nem merítették ki az összes jogorvoslati lehetőséget Magyarországon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!