– Nap mint nap számos kritika hangzik el a Fidesz részéről az Európai Uniót illetően. Ez a hangnem fogja meghatározni az ön képviselői tevékenységét is?
– A Fidesz–KDNP viszonyulását az unióhoz a szó klasszikus értelmében szólva dialektikus. Egyfelől teljes elkötelezettséget tanúsít az európai értékek, a nemzetek Európájának közös jövője iránt, másfelől kritikusan viszonyul hozzá. Nem úgy, mint a Medgyessy-, a Gyurcsány- vagy a Bajnai-kormányok tették, amelyek háttérbe szorítva a nemzeti érdekeket a kommunista időkre emlékeztető szolgalelkűséggel próbálták teljesíteni az eurobürokraták valamennyi igényét. Olyan erős Európára van szükségünk, amelyben Magyarország, a magyar érdekérvényesítés is erős. Semmiképpen sem akarunk az unió hátsó udvarára kerülni!
– Az eddigi tapasztalatok szerint az unió nagyobb államai, de mondhatjuk azt is, hogy a tagállamok többsége kifejezetten elutasító a nemzeti kisebbségek jogainak intézményesítésével kapcsolatban. Lát esélyt a változásra e kérdésben?
– Ezen a téren is rendszerváltozásra van szükség. Itt egy gyökeresen beidegződött, de már meghaladottnak számító magatartás megváltoztatására gondolok. Közel száz éve ilyen ostobán bánnak a kisebbségekkel. A poszttrianoni szindrómáról van szó, amelyet megtetézett a kommunista internacionalizmus kisebbségellenessége. Ezen a téren gyökeres változást reméltünk a kommunizmus bukása után, de íme, ilyen hosszúra nyúlt ez a folyamat. A trianoni típusú kisebbségellenesség visszahúzó öröksége tovább hat az EU-ban a világháborúkat követő békerendszerek egykor meghatározó aktorai révén. Ezek, úgy látszik, még mindig nem tudnak szakítani azokkal a sztereotípiákkal és politikákkal, amelyek továbbra is a világháborúk egykori veszteseit sújtják.
– Nem gondolja, hogy a Fidesz listáján indulva éppen azoknak a román nacionalistáknak a véleményét támasztja alá, akik azt állították: ön eddig mindvégig egy másik ország érdekeit szolgálta?
– Máris elhangzottak ilyen kritikák. Vigasztalásképpen mondhatom, hogy már a Fidesz-listára kerülésem előtt bőven kijutott nekem a románellenesség vádjából. Elég, ha csak a temesvári felkelés huszonötödik évfordulóját említem, amikor meg akartak fosztani a forradalmi szerepvállalásomért kapott kitüntetéstől. A Ceausescu-korszaktól kezdve megszoktam a támadásokat és azt, hogy 1989 után a posztkommunista, nacionalista politikai erők állandó céltáblája vagyok. A nemzeti listán való részvételem csak újabb ürügyet adott nekik. Ahogyan az elmúlt két évben is lojálisan képviseltem Románia alapvető érdekeit a volt kommunista országok érdekeivel, a magyar érdekekkel összhangban, ezután sem fogok másként tenni. Kiállok majd a ciánbányászat által fenyegetett Verespatak ügye mellett, s állást foglalok a határon túli román közösségek jogfosztottsága ellen. Az egységes Európának éppen az a lényege, hogy ne kerüljenek egymással szembe a tagországok és a nemzetek érdekei, illetve ebben a nagy európai békeprojektben képesek legyünk összehangolni a többség és a kisebbség érdekeit.
– Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökeként helyesnek tartja az EMNP kézdivásárhelyi elnökének álláspontját, miszerint a kézdiszéki néppárt nem támogatja az egyetlen induló erdélyi magyar pártot, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) az európai parlamenti választásokon, ezért felkéri tagjait és szimpatizánsait, hogy ne menjenek szavazni?
– Van már olyan érett az erdélyi magyarság, hogy tudja, kire szavazzon. Példának okáért azokra voksoljon, akik az ő érdekeit hatékonyan és hitelesen képviselik az Európai Parlamentben (EP). Nem kell kiskorúakként kezelni a választókat, s lediktálni nekik, hova szavazzanak. A kézdivásárhelyi EMNP elnöke is abba a hibába esik, hogy terelni próbálja a voksolókat. Inkább mutassuk meg a programjainkat; emlékeztessünk arra, hogy mit cselekedtünk eddig; beszéljünk az RMDSZ érdek-képviseleti munkájáról az Európai Parlamentben; ha kell, bíráljuk a volt EP-képviseletünket, s vonjuk le a megfelelő következtetéseket. Bízzuk a választókra döntést, rendezze az erdélyi magyarság a képviseletének az intézését Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben. A magyar országgyűlési választáson láthattuk, a szavazati jogukkal élő erdélyiek tudták, hogyan voksoljanak.
A teljes interjút a Magyar Nemzet pénteki lapszámában olvashatja.
