Május 22-25-e között öt év után az öreg kontinens 18 éven felüli állampolgárai megválasztják az új Európai Parlamentet (EP), amelyet az elmúlt évtizedekben sokan csupán politikustemetőnek aposztrofáltak, most azonban ennél biztosan nagyobb szerepe lesz majd. Bár már a most lejáró ciklusban is nagyobb szerepet játszott a gazdasági válságkezelésben az uniós parlament, de a voksolást követően még ennél is szélesebb hatáskörökkel bír majd a testület, ennek révén pedig Magyarország mozgástere is növekedhet.
Az EP összetétele most első ízben azt is meghatározza, hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot (EB), mivel az új szabályok értelmében az uniós kormányok vezetőinek az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük a bizottság következő elnökének személyére. Az Európai Parlament abszolút többséggel, azaz a 751 képviselő legalább felének (376 fő) szavazatával választja meg a bizottság elnökét.
Ráadásul a választásokon legeredményesebb politikai többség alakíthatja a következő öt évben az unió szakpolitikáit az egységes piactól kezdve az állampolgári jogokig. A parlament, amely az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, mára a döntéshozatali folyamat szerves részévé vált, szava a tagállamokéval egyenlő súllyal esik latba szinte a legtöbb uniós területen. Tehát a szavazópolgárok minden eddiginél nagyobb hatással lehetnek az unió irányvonalára.
Sokan csupán legyintenek az uniós intézményekre és a voksolásra, mivel szerintük főleg egy Magyarország méretű tagállam nem tud befolyással lenni az eseményekre. Bár az Európai Bizottság döntő szerepe továbbra is megmarad, de a mostani választás mégis növelheti hazánk mozgásterét. Mint ismert, az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai azt mutatják, hogy az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PES) fej fej mellett haladnak egymás mellett. Az előbbinek tagja a Fidesz–KDNP, míg az utóbbinak az MSZP.
Éppen a szoros verseny és a kiélezett küzdelem a frakciók között értékeli föl egy-egy kisebb tagállam frakcióját. Magyarországon a mostani kormánypártok 2004-ben 12, míg 2009-ben 14 képviselőt tudtak delegálni az EPP-be, amellyel az egyik legnagyobb kontingenst alkották, ráadásul a határon túli magyar képviselők is erősítették ezt a csoportot. Ez tette lehetővé, hogy az utóbbi években a magyar érdekek képviselete erős volt az EP-n belül, amelyet többet között a nyilvános viták során is láthattunk.
Ha a Fidesz–KDNP a mostani választáson is legalább akkora delegációt tud majd küldeni, mint korábban, az akár ahhoz is vezethet, hogy pont ezen képviselők szavazatain múlik majd a bizottság elnökének a személye, vagy éppen az egyes szakpolitikák iránya. Ezért sem mindegy, hogy itthon milyen arányú lesz a kormánypártok sikere, mivel minél nagyobb lesz az általuk küldött képviselők száma, annál nagyobb lesz hazánk mozgástere.
Másrészt arról sem szabad elfeledkezni, hogy az EPP egyáltalán nem tekinthető homogén csoportnak, ami az előző ciklusban is kiderült. Több olyan szavazás is volt az EP-ben, amely Magyarország elítéléséről szólt, és bár a szocialisták és a zöldek többségben voltak, a számok alapján mégis érkeztek támogató szavazatok a néppártból is, vagy éppen tartózkodások. Ha a Fidesz–KDNP a mérleg nyelvének a szerepébe kerülne május 25-ét követően, akkor vélhetően az EPP-n belül is növekedne a súlya, ami szintén hazánk mozgásterét növelné.
