Az MNO többrészes sorozatban mutatja be az EP-választások történetét, a külföldi országok mellett Magyarországot is górcső alá vesszük. Legutóbb az 1979-es voksolásról számoltunk be. Az 1984-es európai parlamenti választást már nyolc európai uniós országban rendezték meg, mivel 1981-ben Görögország is csatlakozott a közösséghez. Az 1979-ben meghatározott tagállami helyek nem változtak az EP-ben, csupán a görögök kaptak 24 mandátumot, így a testület 434 tagúra bővült.
A tíz EU-tagállamban június 14–17-én tartották meg a választást. A voksoláson 200,5 millió választópolgár jelent meg, ami 61 százalékos részvételnek felelt meg. Az öt évvel korábbi eredményhez képest a szocialisták hat fővel növelték képviselőik számát, így 130 tagúra növekedett a frakciójuk.
Második helyen az Európai Néppárt végzett 110 mandátummal, míg a konzervatívok 50 helyet szereztek. A kommunisták 41, a liberálisok 31, a nemzeti konzervatívok 29, a zöldek 20, a szélsőjobboldaliak 16 tagú frakcióval rendelkeztek. A legtöbb képviselőt a brit konzervatívok, a német szociáldemokraták és kereszténydemokraták juttatták Brüsszelbe.
A főbb európai országok közül Franciaországban a kormányzó szocialisták visszaestek, jelentős képviselethez jutott viszont a szélsőjobboldali Nemzeti Front, amely több mint 10 százalékot értek el. Németországban a két nagy párt kevesebbet kapott, mint a parlamenti választáson, a szabad demokraták kiestek, viszont a zöldek jelentős sikere figyelemre méltó volt, mivel 8,2 százalékos eredménnyel bejutottak az EP-be, miközben hazájuk törvényhozásának nem voltak a tagjai.
Nagy-Britanniában tisztán látszott a kormányzó konzervatívok visszaesése és az ellenzéki Munkáspárt előretörése, bár még az előbbi győzött, azonban így is 15 mandátumot vesztettek 1979-hez képest. Olaszországban nagyon szoros győzelmet arattak az ellenzéki kommunisták, míg a kereszténydemokraták a második helyre szorult. A mediterrán országban jól szerepelt még a radikális Nemzeti Jobboldal.
Az eredmények azt mutatták, hogy a balközép és a szélsőjobboldal profitált a szélsőbal és a jobbközép kárára. A szocialisták megerősítették pozíciójukat, és továbbra is a legerősebb frakció voltak a parlamentben. Emellett a szélsőjobboldal, valamint a zöld és regionalista képviselők is alakítottak egy közös frakciót. Az Európai Parlamentben ismételten egyetlen politikai oldal sem került többségbe.