Így tört át a szélsőjobboldal Európában

Az 1984-es EP-választásokon még 60 százalék fölött volt a részvételi arány.

Kovács András
2014. 05. 09. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MNO többrészes sorozatban mutatja be az EP-választások történetét, a külföldi országok mellett Magyarországot is górcső alá vesszük. Legutóbb az 1979-es voksolásról számoltunk be. Az 1984-es európai parlamenti választást már nyolc európai uniós országban rendezték meg, mivel 1981-ben Görögország is csatlakozott a közösséghez. Az 1979-ben meghatározott tagállami helyek nem változtak az EP-ben, csupán a görögök kaptak 24 mandátumot, így a testület 434 tagúra bővült.

A tíz EU-tagállamban június 14–17-én tartották meg a választást. A voksoláson 200,5 millió választópolgár jelent meg, ami 61 százalékos részvételnek felelt meg. Az öt évvel korábbi eredményhez képest a szocialisták hat fővel növelték képviselőik számát, így 130 tagúra növekedett a frakciójuk.

Második helyen az Európai Néppárt végzett 110 mandátummal, míg a konzervatívok 50 helyet szereztek. A kommunisták 41, a liberálisok 31, a nemzeti konzervatívok 29, a zöldek 20, a szélsőjobboldaliak 16 tagú frakcióval rendelkeztek. A legtöbb képviselőt a brit konzervatívok, a német szociáldemokraták és kereszténydemokraták juttatták Brüsszelbe.

A főbb európai országok közül Franciaországban a kormányzó szocialisták visszaestek, jelentős képviselethez jutott viszont a szélsőjobboldali Nemzeti Front, amely több mint 10 százalékot értek el. Németországban a két nagy párt kevesebbet kapott, mint a parlamenti választáson, a szabad demokraták kiestek, viszont a zöldek jelentős sikere figyelemre méltó volt, mivel 8,2 százalékos eredménnyel bejutottak az EP-be, miközben hazájuk törvényhozásának nem voltak a tagjai.

Nagy-Britanniában tisztán látszott a kormányzó konzervatívok visszaesése és az ellenzéki Munkáspárt előretörése, bár még az előbbi győzött, azonban így is 15 mandátumot vesztettek 1979-hez képest. Olaszországban nagyon szoros győzelmet arattak az ellenzéki kommunisták, míg a kereszténydemokraták a második helyre szorult. A mediterrán országban jól szerepelt még a radikális Nemzeti Jobboldal.

Az eredmények azt mutatták, hogy a balközép és a szélsőjobboldal profitált a szélsőbal és a jobbközép kárára. A szocialisták megerősítették pozíciójukat, és továbbra is a legerősebb frakció voltak a parlamentben. Emellett a szélsőjobboldal, valamint a zöld és regionalista képviselők is alakítottak egy közös frakciót. Az Európai Parlamentben ismételten egyetlen politikai oldal sem került többségbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.