Külföldiek magyar, magyarok külföldi listákra szavaznak

Ezrével döntöttek úgy, hogy nem származási, hanem tartózkodási országuk EP-képviselőire adják voksaikat.

VZ
2014. 05. 20. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választójoggal rendelkezik, és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Vagyis azok a magyar állampolgárok, akik az EU más tagállamaiban élnek, szavazhatnak a külföldi lakóhelyük szerinti jelöltekre az EP-választáson.

Ehhez arra volt szükség, hogy a választópolgár a külföldi lakóhelye szerinti állam jogszabályai szerint kérje, vegyék fel az adott uniós tagállam névjegyzékébe. A nemzeti választási törvények azonban külön szabályokat írhattak elő a névjegyzékbe vételhez. Ha a választópolgárt a másik tagállamban felvették a névjegyzékbe, a tagállamtól kapott értesítés alapján a Nemzeti Választási Iroda törölte a magyarországi névjegyzékből, hogy kizárja a kettős szavazás lehetőségét.

Az NVI a keddi adatok szerint összesen 7689 magyar állampolgárt törölt a névjegyzékből, mert a választók egy másik tagállam EP-listájára kívánnak szavazni. Az adatok azonban még nem tekinthetők véglegesnek, mivel Nagy-Britanniából még nem érkezett meg az adat, hogy hány kint élő magyar szeretne az ottani listára voksolni csütörtökön, Nagy-Britanniában ugyanis akkor lesz a voksolás.

Jelenleg a névjegyzéken szereplőkből más EU-tagállam állampolgáraként 1633-at tartanak nyilván, ők azok, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek és a magyar EP-listákra szeretnének szavazni – mondta Deményné Kertész Krisztina, a választási informatikai rendszerért felelős IdomSoft Zrt. vezérigazgató-helyettese keddi sajtótájékoztatóján. Az NVI honlapján korábban tévesen ennél jóval több átjelentkezőről szóló hírek jelentek meg.

A szavazatszámláló bizottságokban dolgozó pártdelegáltak vasárnap este 7 óra után tájékoztatást adhatnak pártjuknak a választás részeredményeiről, ám ezeket az adatokat nem hozhatják nyilvánosságra – közölte a Nemzeti Választási Iroda elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A részeredmények nyilvánosságra hozatala azért fontos kérdés a május 25-ei EP-választáson, mert Olaszországban 23 óráig lehet szavazni, ezért egyetlen tagállamban sem lehet addig nyilvánosságra hozni az adatokat, hiába zárnak be már órákkal korábban a szavazókörök.

A listát állító, tehát a szavazólapokon szereplő pártok delegáltjai azonban a 10 386 szavazatszámláló bizottságban jelen vannak, és részt vesznek – rögtön a 19 órai szavazóköri zárás után – a szavazatszámlálásban. Közvetlen információjuk lesz tehát arról, hogy miként alakul a választás eredménye az egyes szavazókörökben, majd a választási eredményről kiállított jegyzőkönyvből is másolatot kérhetnek.

Mivel a delegáltak folyamatosan tájékoztathatják küldőszervezetüket a részeredményekről, az egyes pártok várhatóan már jóval a hivatalos részeredmények 23 órai közzététele előtt, ha nem is pontosan, de tudni fogják, hogyan szerepeltek a választáson.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.