Petro Porosenko az Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformért (UDAR – ütés) párt elnökével, Vitalij Klicskóval a Bild című lapnak közösen adott interjúban kiemelte, hogy minden erővel Ukrajna megmentésén kell dolgozni, mert a Krím orosz megszállása és a keleti régióban kialakult háborús helyzet miatt vészesen megrendült az ország stabilitása.
Az UDAR jelöltjeként a vasárnapi államfőválasztáson a szavazatok többségét elnyerő politikus elmondta, hogy amíg nem iktatták be hivatalába, nem adhat parancsokat a hadseregnek. „Szoros kapcsolatban állok a kormánnyal, és elmondhatom, hogy a terrorellenes művelet végre igazán elkezdődött. Nem engedhetjük többé, hogy ezek a terroristák elraboljanak és agyonlőjenek embereket, hogy elfoglaljanak kormányzati épületeket és hatályon kívül helyezzék a törvényeket” – fogalmazott Porosenko.
A fegyveres szeparatisták, akik „háborút indítottak Ukrajna ellen”, oroszországi kiképzőtáborokból érkeznek – tette hozzá, kiemelve, hogy Oroszország célja ingatag helyzetbe sodorni Ukrajnát, hogy „mindent elfogadjon, amit csak akarnak az oroszok”. Erre a fenyegetésre a legjobb válasz a demokratikus választás, és a vasárnapi egyértelmű eredmény meg is lepte az orosz elnököt – jelentette ki Petro Porosenko. A megválasztott ukrán államfő úgy véli, Putyin a közvetlen befolyását felhasználva leállíthatná a harcokat. Elmondta, hogy tárgyal majd orosz kollégájával, de továbbra is minden eszközt alkalmazni kell, hogy nyomás alá helyezzék Oroszországot, beleértve az újabb szankciók bevezetését.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet azt fontolgatja, hogy beszünteti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában – közölte Wolfgang Ischinger különmegbízott a nemzetközi szervezet egyik megfigyelői csoportjának ukrajnai eltűnésekapcsán. „Azt lehet feltételezni, hogy a föderalizáció híveinek egyik csoportja ejthette fogságba.” Hozzátette, amennyiben az ukrajnai helyzet továbbra is veszélyt jelenthet az EBESZ munkatársainak életére és egészségére, félő, hogy vissza kell hívni a megfigyelőket a térségből.
Kiszabadult az oroszpárti szakadárok által elfogott lengyel pap – jelentette be szerdán a varsói külügy-minisztérium. „A pap szabad, épségben van, lengyel diplomaták vigyáznak rá. Azt tanácsoljuk, senki se utazzon Kelet-Ukrajnába” – közölte a Twitteren keresztül Marcin Wojciechowski külügyi szóvivő. A lengyel média értesülései szerint a térségben szolgálatot teljesítő lengyel konzul tárgyalta le Pawel Witek atya szabadon engedését. A pap egy, a békéért tartandó ökumenikus istentiszteletre érkezett Doneckbe, de az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaság” fegyveresei eddig még meg nem magyarázott okból elfogták. Radoslav Sikorski lengyel külügyminiszter az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Jakub Wolasiewicz konzul az utolsó diplomata, aki az Európai Unióból még Kelet-Ukrajnában tartózkodik.
Korábban az ukrajnai lengyelek katolikus egyháza harkiv-zaporizzsjai egyházmegyéjének püspöke azt állította, hogy oroszbarát szakadárok elraboltak kedd délután Doneckben egy lengyel római katolikus papot. Marian Buczek püspök a PAP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Wolasiewicz és Jan Sobilo, az egyházmegye segédpüspöke tárgyalni indult az emberrablókkal. A hírt akkor megerősítette a lengyel külügyminiszter is. A papot valószínűleg akkor rabolták el, amikor megtekintette a tüntetések helyszínét.
Éjszakai kijárási tilalmat vezettek be Doneck megyében a Moszkva-barát szakadárok – jelentette szerdán az UNIAN hírügynökség. Tájékoztatásuk szerint a „terroristák” a Twitteren tették közzé, hogy 22 órától 6 óráig kijárási tilalmat vezetnek be, mert szerintük ebben az időszakban életveszélyes az utcán tartózkodni. Azt javasolják a helyi lakosoknak, hogy állandóan legyen náluk személyi igazolvány, emellett arra is kérik őket, hogy ne hagyják járművüket a kormányzati épületek környékén lévő utcákban.
Lövöldözés folyik az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Doneck megyei főosztályának épületénél, amelyet előzőleg elfoglaltak a „donyecki népköztársaság” támogatói – közölte szerdán Olekszandr Lukjanenko, Doneck város polgármestere az Interfaksz-Ukraina hírügynökség internetes oldalán olvasható jelentés szerint. A polgármester a városháza honlapján közzétett közleményében felszólította a közeli házak lakóit, csak akkor menjenek ki az utcára, ha elengedhetetlenül szükséges.
Szemtanúk a hírügynökséggel közölték, hogy két katonai repülőgép köröz Doneck központi negyedei felett. Más szemtanúk szerint a baleseti kórház közelében is lövések hallatszanak, a környék irodáinak és üzleteinek egy részében leállt a munka. Az úgynevezett „donyecki népköztársaság” sajtóosztálya megerősítette a harci gépek jelenlétét a város felett, és azt is közölte, hogy a repülőtér térségében géppuskatűz hallatszik.
Doneck városában és környékén hétfő reggel súlyos harcok bontakoztak ki a helyi fegyveresek és a terrorellenes műveletben részt vevő katonák és gárdisták között. A hadsereg légierőt is bevetett. Alekszij Dmitraskovszkij, a terrorellenes művelet katonai szóvivője közölte kedden, hogy Doneckben legalább 200 „terroristát” öltek meg az ukrán biztonsági erők. Ezzel szemben Gyenyisz Pusilin donecki szakadár vezető azt állította, hogy a művelet hétfőn újraindított „aktív fázisában” mintegy 100-an vesztették életüket, közöttük 20-50 civil.
Szemtanúk beszámolói szerint legalább tízen megsebesültek szerdán, miután ismét kiújultak a harcok a terrorellenes művelet résztvevői és a szakadár fegyveresek között a Doneck megye északi részén lévő Szlovjanszk városban. Helybeliek közösségi portálokon keresztül arról tájékoztattak, hogy a városban ismét beindult a terrorellenes művelet „aktív fázisa”. „Megint bombázzák a várost. Legalább tízen sebesültek meg, mindnyájan lövedékek szilánkjaitól” – írta egy helybeli a Twitteren. Állítólag egy négyéves kisgyermek is megsebesült. A városban megszólaltak a szirénák. Más szemtanúk ugyanakkor arról számoltak be, hogy a harcok a városon kívül zajlanak, Szlovjanszk központjában a helyzet nyugodt.
Közben Vladiszlav Szeleznyov, a terrorellenes műveleti csoport szóvivője szerdán arról tájékoztatott, hogy Szlovjanszkban az éjjel az ukrán biztonsági erőknek sikerült működésképtelenné tenniük a szakadárok Nona önjáró tüzérségi rendszerét, amelyet korábban az ukrán hadseregtől zsákmányoltak.
A terrorellenes művelet vezetése korábban azzal vádolta a szakadárokat, hogy lakónegyedeket lőttek az aknavetővel. Szeleznyov beszámolt továbbá arról, hogy előző nap a szeparatisták az általuk megszállt lakóházakból folyamatosan lőtték az ukrán erők állásait a településen. A szóvivő elmondta, hogy olyan értesülések birtokába jutottak, miszerint a „terroristák” Szlovjanszkban feltehetően kénsavval teli tartályokkal aknázták alá a város egyes pontjait. Hozzátette, hogy az információt jelenleg ellenőrzik, ha beigazolódik, megteszik a szükséges biztonsági intézkedéseket.
Oroszország visszavont több ezer katonát az ukrán határ térségéből, de további tízezrek még mindig ott állomásoznak – közölte szerdán Brüsszelben a NATO egy tisztségviselője. A két ország közötti határ közelében állomásozó orosz alakulatok létszámát az észak-atlanti szövetség korábban mintegy 40 ezerre becsülte. Putyin május 7-én bejelentette, hogy a csapatokat visszavonták, de a NATO és az Egyesült Államok valójában először szombaton észlelt némi orosz csapatkivonást.
Az elmúlt napok eseményei megmutatták, hogy az ukrán fegyveres erők készek és képesek a hatékony fellépésre az ország keleti részében tevékenykedő szeparatisták ellen – mondta Rácz András, az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány kutatási igazgatója szerdán az MTI-nek. Miután a Kijev által terroristának tartott fegyveresek elfoglalták a donecki repülőteret, az ukrán hadsereg meglehetősen rövid időn belül, a támadóknak igen súlyos veszteségeket okozva visszafoglalta – közölte. Úgy látja, a történtek határozott választ adnak arra a korábbi kérdésre, hogy vajon mennyire ütőképesek az ukrán fegyveres erők.
Az elemző azt mondta, egy nagyobb orosz támadás megsemmisítené az ukrán erőket, de a Kelet-Ukrajnában lévő, könnyűfegyverzetű orosz katonák, helyi szakadárok és oroszbarát fegyveresek nem tudják az általuk korábban elfoglalt területet megtartani az előrenyomuló hivatásos hadsereggel szemben. Rácz András szerint várhatóan a konfliktus katonai jellege háttérbe szorul, mivel senkinek sem áll érdekében a vérontás folytatása.
A szakértő kifejtette, hogy Ukrajnában a februári fordulatot követően nem volt teljesen megkérdőjelezhetetlen az ország vezetésének legitimitása, Viktor Janukovics elnököt jogilag nem szabályszerűen váltották le. A vasárnapi államfőválasztás után viszont Ukrajnának van teljes mértékben legitim elnöke, Petro Porosenko, aki már az első fordulóban megnyerte a választást – idézte fel. Hozzátette: vele már egyenrangú félként tárgyalhat Moszkva.
Mint mondta, néhány napig még nyilvánvalóan eltartanak a harcok, de közép- és hosszú távon diplomáciai síkra terelődhet a konfliktus rendezése. Sok száz, akár több ezer szakadár van még, és nem fogja mindegyik azonnal letenni a fegyvert, de az ukrán hadseregnek megvan a felszámolásukhoz szükséges fölénye – jelentette ki.
Ukrajnában tényleges polgárháború van, a harci helyzet egyre kiterjedtebb, több régiót és egyre több lakost érint – mondta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület szerdai zárt ülése után. Molnár Zsolt kiemelte, hogy már több civil áldozatuk van a cselekményeknek, egy magyar állampolgárt pedig túszul ejtettek a közelmúltban. Utóbbi kapcsán hozzátette: a magyar állampolgár kiszabadításában a Terrorelhárítási Központ jól végezte a dolgát.
A vasárnapi elnökválasztásról Molnár Zsolt úgy vélekedett, hogy az ukrán politikai helyzet annyiban stabilabbá tud válni, hogy legitimebb vezetése lehet az országnak. Kiemelte ugyanakkor: mivel a megválasztott elnök által képviselt irány a szeparatisták számára nem elfogadható, félő, hogy rövid távon a fegyvereké és a harci helyzeté lesz a hangsúly.
Jelenleg valamivel 3,5 milliárd dollár fölött van Ukrajna tartozása, de ha Kijev június 7-éig nem rendezi a májusi számlát, akkor már 5,2 milliárd dollár lesz az adósság. Erről Alekszej Miller, az orosz Gazprom gázipari cég vezetője számolt be, amikor szerdán részt vett a Vlagyimir Putyin vezette kormányülésen. Itt egyebek között a gázkérdésről volt szó. Miller arról is beszámolt, hogy Ukrajna májusban 1,7 milliárd dollárért 3,5 milliárd köbméter orosz földgázt vásárol. Az orosz államfő az ülésen reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnának nem kell majd előre fizetnie a jövőben a szállítandó földgázért.
