Támadások hazánk ellen: Juncker nem állt ki mellettünk

A luxemburgi kormányfő szó nélkül hagyta, amikor párttársa vagy beosztottja valótlanságokkal támadta Orbánt és Magyarországot.

A Fidesz és az Európai Néppárt közötti problémának tekinti Jean-Claude Juncker, hogy Orbán Viktor nem támogatja, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke – így nyilatkozott a néppárt csúcsjelöltje hétfőn a Euronewsnak. „Ez a Fidesz és a Néppárt közötti probléma. Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv” – válaszolta Juncker.

Ismert, Viviane Reding biztos – akit Juncker kormánya delegált az Európai Bizottságba – hevesen és több fronton is támadta az elmúlt években a magyar kormányt, többször valótlanságokat állítva. Akkor az egykori luxemburgi kormányfő egyetlen szóval sem állt ki a magyar miniszterelnök és kormánya mellett, miközben a Fidesz és Juncker pártja ugyanazon frakcióban volt.

Reding az alkotmány „módszeres megsértését” rótta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek, és éles hangon bírálta az új alaptörvény módosításait is, továbbá kritikákkal illette a kormány munkáját az adatvédelmi hivatal függetlensége és a bírák korai nyugdíjazása ügyében is, utóbbi kapcsán pedig az egész unióra kiterjedő, minden tagállam igazságszolgáltatási rendszerét uniós felügyelet alá helyező koncepciót tett le az asztalra. Juncker ez ügyek kapcsán soha nem emelte fel a szavát, pedig Reding az agresszív támadások miatt Orbánnal közös platformjukkal, az Európai Néppárttal is konfliktusba keveredett.

Feltételezések szerint Juncker párttársa volt az is, aki a lejáratókampány során azt is megpróbálta elhíresztelni, hogy az Európai Néppárt ki akarja zárni soraiból a Fideszt, és a magyar szocialista politikusok is hozzá küldözgették a feljelentéseiket a kormány ellen. Reding volt az is, aki a 2013 júniusában megrendezett Bilderberg-konferencián közölte: mindent megtesz azért, hogy a 2014-es magyarországi választások eredményei legitimitását gyengítse arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat.

Juncker kormányának külügyminisztere, Jean Asselborn szintén éles szavakkal bírálta a médiatörvényt. Közvetlenül hazánk 2011-es európai uniós elnöksége előtt azt mondta: „Nem biztos, hogy Magyarország méltó az EU vezetésére, mert az elfogadott magyar médiatörvény sérti az unió szellemét és szabályait”, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a médiatörvény ellen.

Az új alaptörvény kapcsán egy lapinterjúban úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország az Európai Unió szégyenfoltjává válik”, 2012-ben pedig kevesellte a hazánk ellen indult kötelezettségszegési eljárásokat, és egyenesen azt javasolta, hogy vonják meg Orbántól a szavazati jogot az Európai Parlamentben, mondván, „egy diktátornak nem jár szavazati jog”. Juncker ekkor sem vette védelmébe párttársát, a magyar miniszterelnököt.

Egyébként amikor Asselborn a médiatörvény kapcsán Lukasenkához hasonlította és diktátornak nevezte Orbánt, Juncker telefonbeszélgetésben személyesen biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy külügyminisztere kijelentései nem a luxemburgi kormány álláspontját tükrözik. Ezzel szemben beosztottja teljes mértékben cáfolta Juncker állításait. Asselborn a HVG-nek adott exkluzív interjújában ugyanis úgy nyilatkozott, hogy külügyminiszterként, miniszterelnök-helyettesként a luxemburgi kormány nevében beszél, és azt is elmondta, hogy véleményében osztozik főnökével.