Továbbra is a jobboldal a legnagyobb erő

A jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt lesz majd az EP legerősebb frakciója.

Az Európai Néppárt az eddigi adatok szerint a szavazatok 28,1 százalékát kapva 211 képviselővel rendelkezik majd a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb, mint eddigi létszámuk, de így is megelőzik a nagy rivális szocialistákat (25,7 százalék – 193 mandátum). Jean-Claude Juncker, a néppártiak listavezetője hétfőn kora hajnalban közölte: az Európai Néppárt a jelek szerint megnyerte az európai parlamenti választást, és így jogos az az igénye, hogy elnököt állítson az Európai Bizottság élére. Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, a pártoknak előbb egyeztetniük kell arról, hogy milyen programban tudnak megállapodni.

Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,85 százalékos szavazataránnyal 74 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,72 százalékkal, 58 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 6,26 százalékkal, 47 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,19 százalékkal 39 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,39 százalékkal 33 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 40, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 56 lesz.

Az EP-választás másik fontos fejleménye az euroszkeptikus, vagy éppen nyíltan EU-ellenes, adott esetben  szélsőjobboldali erők előretörése, amit leginkább a franciaországi és a nagy-britanniai eredmények mutatnak. Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti választásokat, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a strasbourgi parlamentben. Az FN először ért el ilyen jó eredményt, s elnöke máris előre hozott parlamenti választások kiírását követelte. „Ez a választás meggyőződésem szerint több, mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás ” – ismerte el Manuel Valls miniszterelnök.

Nagy-Britanniában pedig a legnagyobb EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és valószínű győzelmét jelezték a hétfő hajnalig ismertté vált első eredmények. Ezekből az látszott, hogy a UKIP jelentősen növelte támogatottságát, és 29-30 százalék körüli szavazataránnyal vezeti a mezőnyt. A UKIP elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása.

De előretörtek az euroszkeptikus erők például Dániában is, ahol a populista Dán Néppárt nyerte meg a választást. Ausztriában a sokak által szélsőjobboldalinak mondott Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett 20,5 százalékkal – jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. S Hollandiában végül az előre jelzettnél jobban szerepelt Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV): míg a voksolás után, csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a negyedik helyen szerepelt, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai, immár az előzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett.

Ami az EU többi fontosabb tagállamát illeti, Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség a bajor CSU vártnál gyengébb szereplése miatt ugyan szavazatokat veszített a vasárnapi európai parlamenti választáson az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest, de így is nagy előnnyel az első helyen végzett a hétfő hajnalban közölt hivatalos előzetes eredmények szerint. Spanyolországban a kormányzó Néppárt (PP) nyerte az európai választást, de eredményei a másik hagyományosan nagy erőhöz, a szocialista párthoz (PSOE) hasonlóan jelentős mértékben elmaradnak a legutóbbi EP-választásokétól. Olaszországban pedig a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen, az előrejelzések szerint 30 százalék feletti eredménnyel, s mögötte a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) áll, míg a harmadik Silvio Berlusconi volt kormányfő pártja, a Hajrá Olaszország lett.

Az unió keleti felében a voksolás legfőbb tanulsága a nagyon kis részvételi arány. Míg az EU szintjén átlagosan 43,11 százalékos volt a részvétel, s ez valamivel még jobb is az előző választáshoz képest, addig a kelet-közép-európai régióban a szavazók aránya csak 22,7 százalékos volt – s ezen belül Szlovákiában csak 13 százalékos, ami a legalacsonyabb érték az egész EU-ban. De a szomszédos Csehországban is csak a választópolgárok 18,2 százaléka ment el az urnákhoz. Szlovákiából egyébként a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most–Híd szlovák–magyar párt is egy-egy mandátumot szerzett. Romániából pedig az RMDSZ két vagy három képviselőt küldhet majd Strasbourgba.