A 46 millió választásra jogosult uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról dönt. A választópolgárok 31 listára szavazhatnak.
Az előrejelzések szerint a két hónappal ezelőtti helyhatósági választásokhoz hasonlóan az EP-választáson is nagyon alacsony, alig 40 százalék körüli lesz a részvételi arány. Az eredmény megerősítheti a hagyományos pártokkal szembeni általános kiábrándultságot, és akár új erőviszonyokat is kialakíthat a belpolitikában.
A kormányzó Szocialista Párt (PS) megbüntetése a magas munkanélküliség és a stagnáló gazdaság miatt nem kétséges, a kormánypárt 18 százalék körüli eredménnyel csak a harmadik helyre számíthat.
Az első helyért az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) között várható szoros küzdelem, mindkét pártnak sokáig 22-23 százalékos eredményt jeleztek előre a felmérések, a Marine Le Pen vezette FN az utolsó héten viszont már minden közvélemény-kutatás szerint az élen állt csaknem 25 százalékkal.
Az elmúlt években szalonképesebb arculatot öltő, magát se jobbra, se balra nem soroló FN nem annyira a saját programjával (bevándorlásellenesség, kilépés az eurózónából) kampányolt, hanem az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga javára fordítani. Franciaországban először van esélye az euroszkeptikus pártnak választást nyerni. Öt évvel ezelőtt 6,3 százalékot ért el az FN, a legsikeresebb pedig eddig 1989-ben volt, 11 százalékos eredménnyel.
Az öt évvel ezelőtti EP-választást 28 százalékkal megnyerő UMP, Nicolas Sarkozy előző államfő pártja a politikus visszavonulása óta belső csatározásoktól hangos, nem tud igazán alternatívával szolgálni a baloldallal szemben, amit sikeresen ki is használ a szélsőjobboldal. Marine Le Pen pártjának kimondott célja, hogy vasárnap este Franciaország első számú párjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen.
A szavazóhelyiségek többségét 6 órakor zárják, de a nagyvárosokban 8 óráig járulhatnak a választók az urnákhoz.
