A dokumentumban egyben hangsúlyozták az együttműködés parlamenti dimenziójának fontosságát: ennek jegyében októberben Budapesten tartják a részt vevő országok parlamenti elnökeinek találkozóját. A Duna Régió Stratégia (DRS) az EU egyik makroregionális stratégiája, melyet az Európai Tanács 2011 júniusában, a magyar uniós elnökség idején hagyott jóvá.
A fórum résztvevői plenáris üléseken, háttér- és műhelybeszélgetéseken tekintik át az elért eredményeket és a terv továbbfejlesztésének lehetőségeit. A fórum keretében rendezték meg a részt vevő országok és tartományok politikai vezetőinek konferenciáját, amelyen Magyarországot Szalay-Bobrovniczky Vince, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte.
A magyar delegációvezető felszólalásában elmondta, hogy a kezdetek óta eltelt három év a stratégia „tanulóideje” volt, de már kézzelfogható eredményei vannak, egyebek között a magyar vezetésű együttműködési dimenziókban. Az Európai Bizottság által is az egyik legjobbnak tartott terület, a „fenntartható energiahasználat ösztönzése\" hatékonyan hozzájárult az uniós közös energiapiac megvalósításához és a stratégiában részt vevő, de nem EU-tag országokban az uniós energiajog átvételéhez.
Szalay-Bobrovniczky Vince nagyon fontosnak nevezte, hogy a bürokrácia és a kiadások növelése nélkül tegyék hatékonyabbá és átláthatóbbá a stratégiát. Ebből a szempontból jó példának tekinthető a 2013 közepe óta Budapesten működő Duna Kontakt Pont, mely a stratégia terveinek finanszírozását segíti elő – jelentette ki.
A DRS végrehajtásában a Duna-régió 14 országa – Németország esetében 2 tartomány: Bajorország és Baden-Württemberg, Ukrajnából pedig 3 régió – vesz részt, amelyek közül öt még nem az unió tagja. A stratégia végrehajtása 11 területen – egyebek között a vállalkozások versenyképessége, az emberi erőforrások fejlesztése, a mobilitás, a kulturális sokszínűség – folyik, egy-egy területet 2-2 ország közösen koordinál. A magyar vezetésű területek: a fenntartható energiafogyasztás (Csehországgal), a vizek minősége (Szlovákiával) és a környezeti kockázatok kezelése (Romániával).
