Az uniós tagságról döntenek

Litvániában a termőföld alkotmányos védelméről szavaznak, egyesek szerint az igenek sikere katasztrófa lenne.

Kovács András
2014. 06. 29. 2:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2014 Litvániában is az országos választások éve: májusban elnököt és európai parlamenti képviselőket választottak, most vasárnap pedig népszavazást tartanak arról, hogy alkotmányos védelmet kapjon-e a termőföld. A népszavazást kisebb pártok kezdeményezték, köztük a gazdákat és zöldeket közösen képviselő egyik szövetség. Ehhez összegyűjtötték a 3,5 milliós népesség több mint egytizedének aláírását. Polgári kezdeményezés még nem bizonyult ennyire sikeresnek, mióta a balti állam visszanyerte függetlenségét a kilencvenes évek elején.

Litvánia a 2004-es EU-csatlakozása előtt nem engedélyezte külföldiek számára a termőföldvásárlást (bár a nem mezőgazdasági célú területszerzést igen), de az unióba lépéskor vállalta, hogy az idén májusig tartó átmeneti időszakot követően megszünteti a tilalmat. A népszavazás kezdeményezői azt szeretnék, ha a tilalom továbbra is fennmaradna. Egyebek között azzal érvelnek, hogy a külföldi érdeklődés olyan mértékben megnövelheti az árakat, amelyet a helyiek már nem tudnak megfizetni.

Dalia Grybauskaite államfő, a kormányzó szociáldemokraták és a legnagyobb ellenzéki erő, a konzervatív Haza Szövetsége nem támogatják a tilalom fenntartását. Az elnök például úgy nyilatkozott, hogy az igenlő voks egyenértékű lenne egy Litvánia EU-tagságát ellenző szavazattal. Több szakértő is úgy foglalt állást, hogy a tilalom fenntartása sértené az uniós szabályokat, mert korlátozná a tőke szabad mozgását. Emiatt az unió bírósága elmarasztalhatná az országot, és Vilnius akár uniós forrásoktól is eleshetne.

Elemzők szerint a vasárnapi referendum érvénytelen lesz, mivel egy alkotmánymódosító népszavazás sikeréhez a teljes népesség 50 százalékának plusz egy főnek az igen szavazata szükséges, azonban ennyien nem valószínű, hogy meg fognak jelenni. A május 25-i elnökválasztás második fordulójában is 47,67 százalék jelent meg a szavazóurnáknál. Egyébként az előbb említett választást 55,54 százalékkos eredménnyel a hivatalban lévő államfő, Dalia Grybauskaite nyerte meg. A függetlenként indult államfő ellenfele Zigmantas Balcytis volt, a szociáldemokrata politikus a voksok 42,62 százalékát szerezte meg.

Az elnökválasztás második körével egy időben döntöttek 11 uniós képviselőjükről a litvánok, végül az ellenzéki kereszténydemokraták a kormányzó szociáldemokraták előtt végeztek. A harmadik helyezett a liberális párt lett a három másik koalíciós párt előtt. Ezenkívül a földműves- és zöldszövetségnek is sikerült átlépnie az ötszázalékos küszöböt, akik egyébként a mostani népszavazást kezdeményezték a termőföldről.

A voksolás előtti közhangulatot javítja, hogy az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) június 20-án javasolta Litvánia felvételét az euróövezetbe 2015. január 1-jével. Az euró meghonosítása a Fitch Ratings várakozása szerint erősíteni fogja a litván gazdaságpolitika koherenciáját és hitelességét, csökkenti a devizában fennálló banki és államadósság hitelkockázatait, emellett az euró tartalékvaluta-szerepe javítja Litvánia mint államadós költségvetési és külső finanszírozási rugalmasságát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.