A miniszter kiemelte: a tudománynak, a kutatásnak és innovációnak a gazdaságot kell szolgálnia. A felismerés Ausztriában is megtörtént, ezt mutatja a duális képzési rendszer, amelyben összekapcsolódik a gyakorlati képzés az elméleti oktatással – tette hozzá. Az osztrák és a magyar diákok kölcsönös mobilitásával kapcsolatban elmondta, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel csereprogram elindításáról született megállapodás.
A felzárkóztatás és az esélyegyenlőség tekintetében figyelemre méltó osztrák példaként említette, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket Ausztriában jobban bevonják a szakképzésbe. Emiatt Ausztriában az oktatásból csak néhány százalék fejezi be végzettség nélkül a szakiskolát, míg Magyarországon ez a szám 30, a hátrányos helyzetűek között pedig 50 százalék. Kiemelte, hogy az európai ösztöndíjak is nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásához.
A miniszter a tudomány mellett a kultúrát nevezte meg mint gazdasági hajtóerőt. A visegrádi országokat képviselő cseh, lengyel és szlovák kultúrpolitikai vezetők vendéglátójaként Fertődön úgy fogalmazott: kultúra nélkül elképzelhetetlen, reménytelen a jó politika és a gazdaság. Hangsúlyozta, a jövő érdeke, hogy a 21. századi Európában újra legyen „egy sajátos közép”.
A felsőoktatásban is helye van a regionális szemléletnek Európában – hangsúlyozta Balog Zoltán. Az európai és a regionális szemlélet nem áll egymással ellentmondásban, és Magyarország számára nagyon fontos a felsőoktatás szempontjából is a közép-európaiság – jelentette ki a miniszter.
Balog Zoltán úgy vélekedett, a felsőoktatás nemzetközivé válása jó értelemben vett versenyt hoz magával, de biztosítani kell, hogy a felsőoktatásban részt vevők áramlása ne egyirányú legyen, ne csak keletről nyugatra irányuljon, hanem nyugat-európai hallgatók is utazzanak kelet-európai országokba tanulni. Ebben az Andrássy-egyetemnek is fontos szerepe van – jegyezte meg.
A kabinet helyes utat választott a duális szakképzési rendszerrel, de „az igazán jó hír, hogy ez az út, ez a politika, a jövő útja biztonságban van [ ], legalább négy évig ezen az úton mehetünk tovább” – ezt már Orbán Viktor miniszterelnök mondta Budapesten, a Szakma Kiváló Tanulója és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének záróünnepségén áprilisban. A kormányfő közölte, megállapodást készülnek kötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával arról, hogy a 2014–2020-as fejlesztési időszakban több tízmilliárd forintot fordítsanak a szakképzési rendszer fejlesztésére.
Egyértelműen látszik, hogy a reálgazdaság egyre inkább olyan szakmai tudást igényel, amely még nem felsőoktatás, de már meghaladja a szakképzés keretében nyújtható tudásszintet. A gazdaság hiányolja a technikust, az üzemmérnököt, fontos a fejlesztőmérnökök képzése, azonban szükség van olyan szakemberre is, aki az üzemvitelt végzi – kommentálta a kormányzati döntést Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
