Egy külföldi hírügynökség riportere nem jutott be a térre, amely amúgy tömve volt turistákkal. Emberi jogi szervezetek szerint ötven felett van azok száma, akiket a megemlékezésre való „szervezkedés” gyanúja miatt vagy őrizetbe vettek, vagy otthonmaradásra kényszerítettek, vagy nem tudni hollétükről.
Kínában helyi idő szerint az esti órákig nem érkezett jelentés rendbontásról, olyan nyilvános akcióról, amely a negyedszázada történtekre kívánta volna ráirányítani a figyelmet. A legfőbb kínai politikai vezetés engedélyével és parancsára a hadsereg 1989. június 4-re virradóra kezdte felszámolni a hetek óta tartó tüntetést, amelynek résztvevői hétpontos követelésük közé sorolták a sajtó- és szólásszabadságot, a kormányzati vezetők jövedelmének és vagyonának közzétételét, valamint a gyülekezési szabadságot, a nyilvános demonstrációk engedélyezését.
Kínában 25 évvel később az internetkapcsolat korlátozásával, a közösségi médiában a bejegyzések cenzúrájával, az aktivisták elhallgattatásával igyekeztek meggátolni, hogy a kínai történelem hivatalosan agyonhallgatott, de az ország fejlődésében kitörölhetetlen nyomot hagyó fejezetét bárki felelevenítse.
A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden úgy fogalmazott, a kormány (1989-ben) a helyes utat választotta „az emberek érdekében”. Szerdán pedig élesen bírálta azokat, akik az évfordulóhoz kapcsolódóan bíráló megállapításokat tettek Pekingre. Köztük volt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay, aki sajtóközleményében több mint tíz olyan aktivista szabadon engedésére szólított fel, akiknek „bűne” az volt, hogy a szólásszabadság jogával akartak élni. Egyúttal a 25 évvel korábban történtek tisztázását is szorgalmazta.
Hung Lej szóvivő szerint Pillay egyrészt túllépte hatáskörét, másrészt súlyosan beavatkozott Kína belügyeibe és bírói szuverenitásába. „Kína ez ellen határozottan tiltakozik” – jelentette ki. A másik kérdésre vonatkozóan megjegyezte, hogy „a kínai kormány már következtetésre jutott az 1980-as évek végén Kínában történt incidenssel kapcsolatban”.
Ben Cardin amerikai szenátor, a washingtoni szenátus kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős külügyi albizottságának elnöke korábban szintén csalódottságának adott hangot amiatt, hogy mindazok, akiknek közük volt június 4-éhez, még mindig zaklatásnak és börtönnek vannak kitéve.
A demokrácia megteremtésére szólította fel Kínát szerdán a dalai láma, Tibet száműzetésben élő szellemi vezetője, és imát mondott a hatósági leszámolás fiatal mártírjaiért. „Imát mondok azokért, akik a szabadságért, a demokráciáért és az emberi jogokért haltak meg” – olvasható abban a közleményben, amelyet az Initiatives for China elnevezésű, a demokráciába történő békés átmenetet sürgető washingtoni székhelyű csoport hozott nyilvánosságra. A dokumentumban a tibeti vezető kiemelte: míg Kína hatalmas haladást ért el a világgazdaságba való integrálódásban, szerinte fontos lenne bátorítani arra is, hogy a demokrácia fősodrába lépjen.
A kínai külügyminisztérium elítélte a dalai láma megállapításait. „Mindenki számára világos, ki is az a dalai (láma) – mondta napi sajtótájékoztatóján Hung Lej. – Nyilatkozatával hátsó szándékai vannak.” A világszerte elismerésnek örvendő 78 éves tibeti szellemi vezetőt a pekingi kommunista vezetés „veszélyes szakadárnak” tekinti, aki támogatja az erőszakot.
Ma Jing-csiu tajvani elnök közleményében úgy fogalmazott, Kínának biztosítania kell, hogy a június 4-i „tragédiához” hasonló nem ismétlődhet meg, s reményét fejezte ki, hogy a kínai hatóságok elfogadják a másságot, olyan üzenetet küldve Tajvannak, hogy a politikai reformot komolyan gondolják.
Kína különleges közigazgatási övezetében, Hongkongban helyi idő szerint este nyolc órakor tízezrek gyűltek össze a Viktória parkban, hogy hagyományosan gyertyafényes virrasztással emlékezzenek meg a negyedszázada történtekről, a halottakról. Az összegyűltek között külföldiek és turisták mellett a szárazföldi Kína területéről érkezettek is vannak.
