Magyarország is részt venne az uniós misszióban

Szakembereket küldenénk a mintegy ötven fővel induló, nem katonai jellegű ukrán misszióba.

A miniszterek úgy döntöttek, hogy az EU a közös biztonsági és védelmi politika keretében nem katonai jellegű, jelentős részben rendőr szakemberekből álló missziót hoz létre, amelynek az lesz a feladata, hogy támogassa az ukrán civil biztonsági szervek reformját, tanácsaival és szakmai útmutatásokkal, illetve kiképzéssel javítsa a rendőrség, a nemzeti gárda és más jogérvényesítő szervek felkészültségét.

A tanácskozásról kiadott hivatalos tájékoztatás szerint a miniszterek most elfogadták azt a válságkezelési koncepciót, amelynek alapján megkezdődhet a – remények szerint már a nyáron induló – új uniós misszió tervezése. A küldetés egyelőre két évre szól. Kezdetben Kijevben működne, de idővel az ország különböző vidéki térségeire is kiterjeszthetné tevékenységét. Közleményükben a külügyminiszterek utaltak annak fontosságára, hogy az EU-missziót összehangolják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hasonló célú erőfeszítéseivel.

Navracsics a tudósítóknak elmondta: Magyarországnak is szándékában áll, hogy néhány szakembert küldjön a mintegy ötven fővel induló misszióba. Magyarországnak – ismertette a miniszter saját felszólalása lényegét – alapvető érdeke az olyan Ukrajna léte, amely területileg ép, és amely tiszteletben tartja a demokratikus normákat, a jogállamiságot, az alkotmányosságot.

„Ezt mondom úgy is, mint annak az országnak a képviselője, amelyik az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét 1991-ben” – tette hozzá. Beszámolója szerint a miniszterek ülésén külön kiemelte: Magyarországnak nagy örömére szolgál, hogy Petro Porosenko ukrán elnök politikai konszenzusra jutott a magyar kisebbség képviselőivel.

„Ez számunkra annak a lehetőségét nyújtja, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogai is biztosítva lesznek” – állapította meg a magyar külügyi tárca irányítója. Szintén kitért arra, hogy Magyarország nagy szerepet vállalhat – sőt a legnagyobb ellátóvá válhat – Ukrajna gázellátásában a magyar–ukrán interkonnektor (gázösszeköttetés) révén, és ezzel is hozzájárulhat Ukrajna stabilitásának megőrzéséhez.

Az EU-országok külügyminiszterei Pavlo Klimkinnel, az ukrán diplomácia frissen kinevezett irányítójával együtt is áttekintették az ukrajnai helyzetet. A tanácskozás végén kiadott közös nyilatkozatukban támogatásukról biztosították Porosenkót, aki pénteken egyoldalú jelleggel egyhetes tűzszünetet hirdetett ki, tárgyalási készségét hangoztatta azokkal a szakadárokkal, akik hajlandóak letenni a fegyvert, és a Kelet-Ukrajnában élő oroszok számára nyelvhasználati jogokat, illetve egyéb decentralizációs jellegű intézkedéseket helyezett kilátásba. A szakadárok fegyveres csoportjainak vezetői azonban mindeddig elutasítóan reagáltak a Porosenko által kihirdetett tűzszünetre, és az ukrán kormányerők kivonását sürgették.

Az EU-külügyminiszterek most felszólították az összes érintett felet a tűzszünet azonnali érvényesítésére, és a feszültség csökkentésére annak érdekében, hogy Porosenko béketervét meg lehessen valósítani. Az unió külön felszólította Oroszországot, hogy támogassa a béketervet, és hatékony intézkedésekkel vessen véget a törvényellenesen harcoló egyének, fegyverek és felszerelés folyamatos áramlásának Oroszországból Ukrajnába.

Moszkvának az uniós külügyminiszterek szerint latba kell vetnie befolyását annak érdekében, hogy a szeparatisták hagyjanak fel az erőszakkal és tegyék le a fegyvert. Az unió azt is elvárja Oroszországtól, hogy folytassa saját katonáinak kivonását az ukrán határ közeli térségből, tartózkodjék újabb csapatösszevonásoktól a határtérségben, és vonja vissza azt az orosz felsőházi felhatalmazást, amelynek alapján Vlagyimir Putyin elnök jogosult lehet elrendelni erőszak orosz részről történő alkalmazását akár ukrán területen is.

Nyilatkozatukban az uniós külügyminiszterek megerősítették, hogy az EU nem ismeri el a Krím orosz bekebelezését.

Navracsics az MTI kérdésére elmondta, hogy az ülésen elsősorban brit, valamint svéd és balti részről felvetették az Oroszországgal szembeni szankciók további szigorításának a kérdését, de a többség ezt nem támogatta.

Kitértek a miniszterek a záró nyilatkozatban arra is, hogy úgy készülnek, az e hét második felében tartandó brüsszeli EU-csúcson aláírják az EU-ukrán társulási megállapodás még alá nem írt részét, beleértve a mély és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló előírásokat.

Navracsics ezzel kapcsolatban megerősítette: az unió német javaslat nyomán arra törekszik, hogy az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását az orosz fél bevonásával háromoldalú politikai egyeztetés is kísérje.