A törvényhozás tagjai közül 237-en szavaztak bizalmat a kormánynak, 6-tal többen, mint ahány szükséges volt, nemmel 203-an voksoltak. A kormányzó Polgári Platformnak (PO) és koalíciós partnerének, a Lengyel Néppártnak (PSL) 235 képviselője van.
„Holnap Brüsszelbe utazom, és biztosnak kell lennem abban, hogy a parlamenti képviselők többsége támogat, tovább dolgozhatok a parlamentben és a kormányban. Felhatalmazás nélkül nem leszek hatékony, a kabinet nem lesz szilárd és állhatatos a lehallgatási ügy tisztázásában, valamint az állam érdekeinek érvényesítésében” – mondta Tusk a Szejmben, a lengyel parlament alsóházában szerdán, amikor kezdeményezte a bizalmi szavazást. Hozzátette, ha megnyeri a szavazást, Brüsszelben megnyugodhatnak, hogy Lengyelországban „nagyjából” politikai stabilitás van.
Hangsúlyozta, hogy továbbra is Sikorski Lengyelország jelöltje az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségére.
A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a tárcavezető pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől. Donald Tusk miniszterelnök az előre hozott választásokat nevezte az ügy egyik lehetséges megoldásának.
A lap megszerezte egy tavalyi beszélgetés felvételét is, amelyen Radek Sikorski kijelenti: az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok „mit sem érnek, sőt még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek”. A külügyminiszter obszcén kifejezést használt a lengyel–amerikai viszony jellemzésére.
Az üggyel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek, lengyel médiajelentések szerint egyikük Marek Falenta, az egyik leggazdagabb lengyel üzletember, a másik pedig a sógora és közeli munkatársa, Krzysztof R.
