Az Egyesült Államok számára szövetségeseinek biztonsága az ukrajnai válság miatt aggódó Európában „szent és sérthetetlen” – jelentette ki Lengyelországba érkezve az amerikai elnök.
Obama négynapos látogatást kezdettEurópában. Útjának első állomásán, Lengyelországban részt vesz a rendszerváltást közvetlenül megelőző, részben szabad lengyelországi választások 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Az amerikai elnök Bronislaw Komorowski lengyel államfővel közös sajtóértekezletén elmondta: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy több katonai eszközt és újabb csapatokat küld a régióba, ez utóbbiakat folyamatosan cseréli majd.
Obama egyben felszólította az európai NATO-országokat, hogy fokozzák szerepüket a szövetség kollektív védelmi rendszerében. „Mindenkinek megvan a képessége, hogy kivegye részét (a tennivalókból), arányos mértékben hozzájáruljon ahhoz, hogy meglegyenek a források, hogy hatékony legyen a tervezés, az (erők) integrálása és kiképzésük” – mondta.
A lengyel vezetők üdvözölték az amerikai elnök bejelentését. Komorowski emellett elmondta: Varsó azt tervezi, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékának megfelelő mértékre emeli védelmi költségvetésének összegét. A lengyel katonai kiadások jelenleg a GDP 1,95 százalékát teszik ki.
A Bécsben tartózkodó Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyanakkor azt jelezte: Csehország nem híve a NATO erősebb katonai jelenlétének Európában. Csehországnak erre a jelenlegi biztonsági helyzetben nincs szüksége – szögezte le a kormányfő Obama nyilatkozatára reagálva. A miniszterelnök elismerte, hogy néhány európai ország – köztük Lengyelország és a balti köztársaságok – azt kérik a NATO-tól, hogy erősítse meg katonai jelenlétét a térségben. Sobotkának azonban meggyőződése, hogy a NATO katonai erőinek megerősítését Európában még hosszú évekig nem kell napirendre tűzni.
Obama Varsóban felszólította Oroszországot, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok leállítsák a kormányerők elleni támadásaikat és letegyék fegyvereiket. „Lehetséges a bizalom újraépítése Vlagyimir Putyinnal, amihez azonban még idő kell, és az kell, hogy latba vesse befolyását a kelet-ukrajnai békétlenség lecsillapításához” – mondta. „Érdekeltek vagyunk abban, hogy jó kapcsolataink legyenek vele. Nem érdekünk Oroszország fenyegetése” – tette hozzá. Az amerikai elnök egyben figyelmeztette Moszkvát, hogy további szankciók várnak rá abban az esetben, ha a Nyugat úgy látja, hogy destabilizálja Ukrajnát.
Obama szerdán reggel a megválasztott ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval tárgyal Varsóban. Felszólította az orosz elnököt, hogy ismerje el törvényesnek az ukrajnai elnökválasztás eredményét, és ő maga is találkozzon az elnökválasztás győztesével.
Obama kedden a lengyel fővárosban munkaebéden találkozott a kelet-közép-európai országok vezetőivel, köztük Áder János köztársasági elnökkel. A találkozó fő témái az Ukrajna elleni orosz agresszió hatása a regionális biztonságra, az energiabiztonság kérdése, illetve az, hogy milyen kihívást jelent a jelenlegi helyzet a NATO számára, különösen a szeptemberi NATO-csúcsra való felkészülés szempontjából.
A kelet-közép-európai térség országai az elmúlt 25 évben nehéz reformokat vittek véghez, és demokratikus intézményeket építettek, amelyek sokkal nagyobb jólétet adnak az állampolgároknak – jelentette ki a találkozón az amerikai elnök. „Senki sem veheti el önöktől, amit az elmúlt 25 évben építettek” – hangsúlyozta.
Este pedig Bronislaw Komorowski jelenlegi és Lech Walesa volt lengyel államfő a varsói Királyi Várban átnyújtotta a Lech Walesáról elnevezett Szolidaritás-díjat Musztafa Dzsemiljevnek, a krími tatárok vezetőjének.
Az eseményen jelen voltak a június 4-i Szabadság Ünnepére meghívott állami vezetők, köztük Áder János köztársasági elnök is. A mintegy 350 vendég között volt Petro Porosenko megválasztott ukrán elnök is. Barack Obamát, aki ebben az időben rövid pihenésre vonult vissza szállodájába, John Kerry külügyminiszter képviselte az ünnepségen.
Lengyelország volt az az ország, amely 1989-ben a kommunista vezetés és az addig illegális demokratikus ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalásokkal, majd az egész kommunista tömbben első többpárti választásokkal a kelet-európai országokban a rendszerváltozások sorozatát elindította.
A visegrádi országok elnökei és a német államfő közös közép-európai körúttal emlékezik meg a rendszerváltás 25. évfordulójáról. A körútnak a varsói ünnepség az első állomása. A második találkozót június 16-án, Nagy Imre miniszterelnök újratemetésének évfordulóján tartják Budapesten.
Az október 9-i harmadik rendezvény házigazdája Joachim Gauck, helyszíne Lipcse, ahol a keletnémet rendszerváltás egyik legfontosabb állomásaként számon tartott 1989. október 9-i tömegtüntetés évfordulója alkalmából rendeznek megemlékezést.
Az öt államfő az eddigi jelentések szerint ezt követően november 16-án Pozsonyban találkozik, majd november 17-én Prágában fejezik be a körutat. Mindkét városban a csehszlovákiai bársonyos forradalomról emlékeznek meg.
